2009. augusztus 18., kedd

Utazás Lemuriából Atlantiszba



Utazás Lemuriából Atlantiszba


Kirael mester Kahu Fred Sterling közvetítésével

July 2001
THE JOURNEY FROM LEMURIA TO ATLANTIS
By Rev. Fred Sterling through the loving guidance of Kirael from the
Seventh Dimension
2001. július
© Fred Sterling
Contact: Lightways Publishing,
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
96819, USA
Lightways@Kirael.com
Tel: + 808 952-0880
http://www.kirael.com/
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/


A szerző, Kahu Fred Sterling megjegyzése:
Bármikor, amikor lehetőség van Kirael mester szavait hallgatni, olyan, mintha kérdéseinkre már örökre választ kaptunk volna. Egy rejtelmes utat sző, ami megengedi számunkra, hogy átérezzük, mi igazán ott vagyunk. A következő cikkben, Kirael kezdetben egy távoli vidékről beszél, melyet Mu-nak, vagy Lemuriának ismernek, és mielőtt ezt befejezte volna, úgy éreztem, mintha megérteném, hogyan rezeg az egész Föld.

Ebben a rövid cikkben, minket, „Mi, az Emberek”-et emlékeztetik a bálnák és delfinek jelentőségére. Hirtelen tisztázódik, miért nincs több kölcsönhatásunk a galaktikus világgal, mint amennyi most. A Fény látatlan erőinek (angyalok, tanácsadó vezetők) hatalmas nagyságát is kezdjük felfogni, valamint, hogy mennyire kell szeretniük az emberi világot, mert sosem tűnik úgy, mintha cserbenhagynának minket.

Utazz Kirael-lel, ahogy felfogod, igazán milyen fontos az élet egyensúlya. Amikor egy másik dimenzióból származó lény szemein keresztül nézünk, az átfogóbb kép egy olyan megvilágítást von magával, amit ritkán élünk át.

KIRAEL:
Egyszer, sok ezer évvel ezelőtt, amikor az idő nem volt fontos, a Teremtő elhozott egy gyönyörű vidéket, amit a Föld síkján még sosem láttak azelőtt. Annak a közepén, amit ma Csendes-óceánnak hívnak, egy csodálatos helyet alkotott meg a hajdani patakoknak, bőséges tavaknak, fenséges hegyeknek és zöldellő völgyeknek. A Teremtő olyan fákat hozott el, amik előtte sosem léteztek, fákat, melyek vörösek és sárgák voltak, valamint egy bíborszínű erdőt, amely egyik irányban 120 kilométerre, a másik irányban 225 kilométerre terjedt ki. Itt gigantikus virágok voltak találhatók minden lehetséges színben, ló nagyságú kutyák, oroszlán és tigris nagyságú macskák, és mindenki a Teremtő üdvösségében, boldogságában és bőségében élt együtt.

Ennek a szépségnek a közepette, a Teremtő körülnézett, és csupán egy elvégzendő dolog maradt: mindezt átélni [megtapasztalni]. Így, ezen a helyen elkezdődött a Teremtő fejlődő energia erőinek utazása a ti földi síkotokon, amit néhányan egy nap Mu-nak, mások pedig Lemuriának hívnak. Én Földi Mennyországnak [paradicsomnak] fogom hívni.

Utána elhatározták, hogy minden irányból elhoznak energia erőket, hogy benépesítsék ezt a gyönyörű helyet, melyet Földnek hívtak. Először az angyalok jöttek, akik fénytesteikben mutatták meg magukat. Láthatóak voltak, de nem a földi testük teljességében. Utána a világegyetem minden részéről érkeztek energiák. Az angyaloktól eltérően, ők más bolygórendszerekből származó lények voltak. Majd, ott voltak a tanácsadó vezetők, akik messziről szálltak le, és magukkal hozták mágusaikat és látnokaikat. A mágusok és látnokok az angyalok és a földönkívüliek között éltek, és jelentették a Teremtőnek, miszerint az idő elérkezett, hogy a Teremtő fejlődő erejét újra bevezessék, ahol az ember rendelkezik azzal a lehetőséggel, melyben az életen többször utazhat át. Így, a mágusok és látók a Teremtővel találkoztak a nagy tanácsban, és elhozták az emberi világba a legmagasabban rezgő lelkeket, akik elérhetőek voltak a fény erejében.

Ezután népességetek elkezdett terjeszkedni és gyarapodni. Minden tanácsadó vezető és angyal eljött, hogy szemtanúja legyen ennek, beleértve jómagam is. Láttunk egy tökéletes civilizációt, és mindenki fellelkesült volt. A civilizáció szó szerint évezredekig tartott, feltárva a kiterjeszkedés minden lehetőségét a Fényben.

Milyenek voltak Lemuria ezen magas rezgésű lényei? A nők 2,5 – 3 méter magasak voltak, hajuk vörös, zöld és arany volt, és minden színárnyalat ezen színek között, és meg tudták változtatni hajuk színét hangulatuk és kedvük szerint. Az egyetlen ruházat, melyet viseltek a szeretet / szerelem öltözéke volt. Nem volt szükségük testük szépségének elrejtésére, mivel nem öregedtek. Élhettek három-, négy-, ötszáz évig, és még mindig megtartották fiatalos megjelenésüket.

A férfi energiát a teljes x kromoszómákban hozták be, szóval nem volt x és y, amely egyenlővé tette őket a nőkkel érzelmi értékeikben. Ez erősítette meg a béke és harmónia állomását, mely előtte sosem volt megtapasztalható. A férfiak párjukat a legmagasabb megbecsültségben tartották, mivel a nő volt az, aki fényük, vagy fajuk újjászületését hozta el. Amikor a nő egy másik lényt hozott el a Föld síkjára, a gyermeket minden jelenlévő nő körülvette. Mindenki egyenlő mértékben szerette, és egymást is egyenlően szerették, mégis tudta a gyermek, ki az anyja és apja. Ily módon, fejlődésük olyan szépségben és fényben kezdődött, hogy csupán rövid szakasz állt rendelkezésükre, hogy fejlesszék fény lelküket.

Mindeközben, a látók jelentették a Fejlődő Társadalmak Oltalmazóinak [Guardians of Developmental Societies – GODS – isteneknek], hogy az emberi világ tökéletes fényét olyannyira teljesen alkották meg, amennyire az lehetséges volt. Az oltalmazók fellelkesültek. Eljöttek látogatóba, hogy felálljanak Lemuria hegycsúcsaira, és lepillantsanak a teremtés szépségére, ami itt fordult elő. Az isteneket [GODS] lenyűgözte, hogy ez ilyen szépen, békésen, és oly sok szeretettel / szerelemmel történhetett meg. Beszámoltak a Teremtőnek, hogy a mágusok és látók mindent megtettek, amire megkérték őket. Megalkották a lények társadalmát, és egy helyet számukra, hogy teljes harmóniában éljenek a teremtéssel; és a Teremtő felélénkült. Lemuria tökéletes volt, és nem rendelkezett további megtanulandó leckével.

Utána a Teremtő kijelentette, miszerint az idő elérkezett, hogy a Földet kiterjessze, és „visszafordítsa a bolygó fejlődését” [„de-evolúcionizálja”]. Egy új társadalom indult egy olyan fajjal, amely többé nem rendelkezik 12 szálas DNS-sel, mellyel a lemuriaiak bírtak. Senki sem panaszkodott, mert olyan kevés bolygórendszer volt, ahol a várakozó lelkek, vagy új fénylények megtapasztalhattak, fejlődhettek, tehát a fény mestereit felválthatták, akik akkor léteztek. Ily módon, megengedtük a Föld síkjának, hogy visszafejlődjön az evolúciós időben.

Az első teendő a Lemuriából származó ismeretek tárolása volt. Összehívták a gyűlést, a Bálnák Tanácsának nagy összejövetelét. Az oltalmazók, a látók, az angyalok, és más világokból származó királyok és királynők szintén részt vettek az egyik legnagyobb találkozón, melyről valaha is hallottunk, illetve melyet valaha is láttunk. Ezen a találkozón, a bálnák ezt mondták az emberi fénynek: „Megtartjuk fényeteket az elkövetkezendő időkben, mert oly nagy méltósággal kezeltetek minket, és meghagytátok nekünk a szabadságot, hogy úszhassunk az óceánban tisztán és szabadon. Megtesszük ezt, mert most utunk fényetek megtartása azért, hogy az evolúciótok következő szintjére fejlődjetek.”

A delfinek ezt hallván elhozták saját tanácsaikat, hogy a bálnákkal legyenek, és kérték: „Hogyan lehetünk ennek a tudásanyagnak a szállítói?” A Fejlődő Társadalmak Oltalmazói beszéltek az emberekkel, és ezt mondták: „Megengedjük-e a delfineknek, hogy sebesen suhanjanak tengerről tengerre, mindig védelmezve és oltalmazva a Föld bolygót, hogy beszámoljanak nekünk, ha bármikor is zavar áll be a működésben, illetve bármi is az összhangon kívül esik? Terjedékeny agyi képességükkel, sosem kell lecsökkenteniük energiájukat egy emberi tényezőhöz, és mindig a szerelemben / szeretetben maradnak. Néhányukat kinevezzük, hogy szó szerint vegyék magukra az emberi formát Atlantiszban, hogy jöjjenek ki a partra, és emberként sétáljanak.”

A bálnáknak ezt mondták: „Ti lesztek a mi fényünk őrzői. Ha mindig megtartjátok tudásunkat, látni fogjuk, hogy útjaitok a vizekben mindig nyitva állnak számotokra, amíg részünkről ez lehetséges, de értsetek meg valamit, bálna barátaim: a nap el fog érkezni, amikor nem a tengerek isteneinek, hanem valami másnak fognak tekinteni titeket. A nap el fog jönni, amikor vadászni fognak rátok.” A bálnák mélyen elszomorodtak. Tudták azonban, hogy ez egy jó dolog. Tudták, hogy mit kell tenniük. Annak érdekében, hogy az emberi világ fejlődjön, nekik is fejlődniük kell. Ily módon az egyezség megszületett.

Azért, hogy minden galaktikus testvéretek képviseltetve legyen, messziről egy nagyherceg érkezett a Földre, és a kristályok nagyszerű ajándékát hozta el, mely közül sokat használtok ma is. Felfedték, hogy még több kristályt hoznak fel a Föld középpontjából, azért, hogy majd a távoli jövőben megtalálják őket. A Föld magjának kiaknázatlan forrásait hívják Kristály Kapcsolatnak, mely együtt rezeg minden galaktikus testvéretekkel, hogy mindig pontosan tudják, mit tesztek, és hogyan teszitek, és hogyan tudnának a legjobban szolgálni titeket. Megértették, hogy a galaktikus világ nem avatkozik bele abba, ami akkoriban bontakozott ki, mivel elhagytátok Lemuriát, és megkezdtétek utatokat. Együtt maradtak veletek, és segítenek titeket, amikor csak lehetséges, de nem avatkoznak be, amíg a Váltás meg nem történik.

A Tanács figyelte, ahogy a gyönyörű lemuriai energiák – akiket a Teremtő oly nagyon szeretett – feladták Földi Mennyországukat, és elkezdték megemelni rezgésszintjüket. Ahogy ezt tették, egy kis fénylabdává formálódtak, és a fénylabda megkezdte az átvitelt Lemuriából Atlantiszba.

Amikor ez az energia először érkezett meg Atlantiszra, azonnal magára öltött egy súlyos ego rendszert, és lecsökkentette energiáját. A sűrűn elfátyolozott egojuk okán, az új lakosság első hulláma nem tudta kezelni a városokat, melyeket számukra építettek, illetve azt a technológiát, melyet számukra alkottak újra. Féltek, elfutottak a városokból, és „idegenekként” váltak ismertté.

A rákövetkező lemuriaiak hullámát egy könnyebb ego rendszerrel fátyolozták el, mielőtt elhagyták Lemuriát, megtartva bennük a nagyszerűség emlékét, mely egy nap a Földön virágzott, így elkezdték benépesíteni a városokat. Az ezt követő időkben, az idegenek és a városi energiák összeütközésbe kerültek. Az idegenek teremtése megengedte a kettősség rendszerének működését, és ettől kezdve a fejlődés megkezdődött. Ez volt, barátaim, a visszafejlődés Lemuriából Atlantiszba.

KÉRDÉS: Hogyan hasonlít a Lemuriából Atlantiszba való átmenet a Tudatosság Nagy Változására, amin most megyünk keresztül?

KIRAEL: A lemuriai élményben, a Teremtő a teljes szépséget és fényt a tökéletességre vitte. Lemuriában, a Föld síkjának Fény Mesterei megtestesültek, akiknek semmi más dolguk nem volt, mint eljönni, és békében, harmóniában és szerelemben / szeretetben lenni. Nem tudták átélni a leckék sokféle lehetőségét. A jelennel összehasonlítva, az „iskolát” végigjártátok, és most kell visszatérnetek a lemuriai fényhez. Ti, Fényrészecskékként, mesteri fokra vittétek a Fényt, de nem fejlesztettétek ki mesteri fokra emberi világotokat. Saját fényetekben alkottak meg titeket, hogy utána mesteri fokra vigyétek a Földet. Kiérdemeltétek a jogot, hogy visszafejlődjetek Lemuria energiájának szintjére.

KÉRDÉS: Lemuria vidékei felemelkednek újra, és ez a paradicsom újra fellelhető lesz a Föld bolygón?

KIRAEL: Felemelkedik majd, de nem Lemuria földje emelkedik ki; azok a vidékek lesznek ezek, melyeken jelenleg is léteztek. A paradicsom visszatér, annak ellenére, hogy mennyire próbáltátok összezilálni energiáját. Ez már számos alkalommal megtörtént előtte. A különbség az, hogy ez alkalommal a női áradat „dagálya” a hullám taraja, a fény uralmába való visszatérés helyett. Ti, a földi síkotokra szeretetekben / szerelmetekben küldtétek el ezt, az emberek ezen alkotását kirándulás, utazás gyanánt. Ti vagytok a mester „kirándulásai”, kivétel nélkül mindegyikőtök.

KÉRDÉS: Ahogy a bolygón az összesűrűsödés felélénkül, közülünk néhányak számára kihívást jelentenek lecke terveink. Még itt is, a paradicsomban ilyen szépséggel körülvéve, néhány ember fel akarja adni. Ajánlanál néhány szót számunkra, Kirael mester?

KIRAEL: Barátom, vannak, akik fel fogják adni. Tudnod kell ezt. Vannak, akik megpróbálják fenntartani korábbi állapotukat [status quo-t] és vannak, akik kinyúlnak a világokba, amik hozzáférhetők. Ne azokért tartsd meg a fényt, akik nem tudják, miről beszélünk; tartsd fenn fényed nyitva azok számára, akik keresnek, és meg fognak találni. Így, ezt ajánlom neked, barátom. Amikor nagyon csüggedtnek érzed magad, ez akkor történik, amikor tudod, a fény legközelebbi áttörési pontjához kerültél, ahol kiterjeszted majd fényed a külső területekre.

KÉRDÉS: Mi a szerepük a bálnáknak az Alacsony Frekvencia Aktív Szonár-ban [Low Frequency Active Sonar], melyet az óceán mélyén tesztelnek?

KIRAEL: Tanár. Azért van, hogy felébressze a mesteri fényeket a Földön, hogy segítsék őket emlékezni, miszerint olyan társadalmak tagjai, mint Lemuria. Nem arról szól, hogy megállítsák az ego vezérelt lényeket, akik végrehajtják a teszteket, hanem rólunk, az emberekről szól, akik többé nem hajlandóak tolerálni őket, így bírva rá őket, hogy a tesztelést leállítsák.

KÉRDÉS: Beszélnél a Galaktikus energiákról Lemuriában?

KIRAEL: Állandó kapcsolat volt Lemuria lényei és a galaktikus világ között. Legtöbbször az andromédaiakról, szíriusziakról és fiastyúkbeliekről beszélünk. Ezek alkották a hármasságot a Tanácsban, ezért tudtok olyan sokat róluk. Jóllehet, aktívak az Alfa Centauria-ról valóak, akiket a világegyetem határait „kézbentartókként”, és a Marson lévő energiák tömegeként ismerték, akik inkább voltak galaktikusak, és csekély mértékben emberiek. Ahogyan ezek mindegyike kölcsönhatásba került veletek, az a bálnák és delfinek, az angyalok, a mester tanácsadó vezetők és a Teremtő Fény tanácsának eredménye volt.

KÉRDÉS: A lemuriaiak nyilvánvalóan mérhetetlen ismeretet gyűjtöttek össze a galaktikusoktól. Ezt a tudásanyagot most a bálnákkal tárolják, vagy Lemuria tudatosságában található?

KIRAEL: Nos, van egy kristály piramis itt, Lemuriában, Hawaii Nagy szigetének partjaitól távol, ahol a tudás legtöbbjét tárolják. A bálnákban és a delfinekben található a nagy többsége annak az ismeretanyagotoknak, mely szükséges világotok átalakítási folyamatához.

KÉRDÉS: Úgy tűnik, hogy nagyon kevés anyag található írásos feljegyzések útján, mely összefügg Lemuriával, vagy átfogó Lemuriát illetően. A legtöbbje annak, amit ma hallottunk nem tűnik fel tudásunk egyik formájában sem, amit egy tudós megvizsgálhatna. Az emlékezések legtöbbjét a delfinek és bálnák és a tanácsadó vezetők tárolják, és egyszerűen nem hozzáférhetőek számunkra?

KIRAEL: Nem a legtöbbjét, hanem mindegyikét. Kétezer évvel ezelőtt hatalmas tudásanyag volt hozzáférhető Lemuriáról és Atlantiszról az Alexandriai Könyvtárban, azonban ezt leégették a nagy tüzekben. Az akkori ego-vezérelt idegenek voltak azok, akik látták ezt megtörténni. Még akkor is, ha az idegenek nagy törzsek királyai, királynői és császárai lettek, „idegenek” voltak, és egyedül azt védelmezték, nehogy meglássák a Mester Fény felébredését. Ezt kérdezhetitek: „Miért csak most derült erre fény?” A válasz: ez azért van, mert csupán mostanra telítődtek a Fénytevők elég fénnyel ahhoz, hogy ezt megértsék.



© 2001 Fred Sterling
Contact: Lightways Publishing,
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/

Kérem minden olvasótól, használja józan ítélőképességét! Kérek minden bejegyzést egy bizonyos fokú tisztánlátással kezelni! Tehát, mindenki maga döntsön az üzenetek hitelessége felől. Mindenki vizsgálja meg az üzeneteket, és kérje ki Szíve véleményét, hiszen sosem téved!
A fordító / szerkesztő nem vállal felelősséget az üzenetek hitelességéért.

Fred Sterling

Fred Sterling

A szerzői jogokra vonatkozóan


Az oldalon található tartalmak felhasználása Kahu Fred Sterling (https://kirael.com/) és a fordító előzetes írásbeli engedélyével lehetséges.

Köszönöm az együttműködést.

Clarissa