2009. május 4., hétfő

Ne hibáztasd Istent





Tudatos Teremtés

Amikor rossz dolgok történnek jó emberekkel:
Gondold utad úgy, hogy ne hibáztasd Istent


Kirael mester Kahu Fred Sterling közvetítésével

When Bad Things Happen to Good People: Thinking Your Way Past Blaming God
© Fred Sterling
Contact:
Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
96819, USA
Lightways@Kirael.com
Tel: + 808 952-0880

http://univerzumitudatossag.blogspot.com/

KIRAEL: Vannak, akik azt választják, hogy nagyon hisznek. Vannak, akik azt választják, hogy sokszor hibáztatnak, és sokan vannak, akik még mindig azt választják, hogy magukon kívül mindent hibáztatnak. Nos, barátaim, úgy gondolom, hogy minden idők legnagyobb adományát kaptátok meg – egy világot, ami látszólag elért egy bizonyos erőt, és helyet egy időben, amiben egységként kell szemlélnetek a folyamatot, és fel kell ismernetek, hogy a Teremtőnek nincs olyan része, ami elfogadná, hogy a világot hibáztassátok, amiben a ti teretek is benne van. El tudsz képzelni egy Teremtő Erőt, ami a szemeden keresztül szemlél téged, aki hallgatja a hangom, vagy olvassa szavaim?

El tudsz képzelni egy Teremtőt, aki a szemeden keresztül szemlélődik, és azon tűnődik, hogy ki lesz a következő, akit hibáztatni lehet? Látod, az emberek, a pozíciók, és a tisztelt fények elfogynak, és visszajutsz ahhoz, aki a szemeden keresztül kitekint a világra. Barátom, mi a helyzet, akkor, ha a Teremtő Isten nézne ki a szemeden keresztül, hogy meglássa, hogyan tapasztalod meg azt, ami a Föld síkján itt történik? Idézem a médiumot, amikor azt mondta a világnak: „Emlékezz, hogy van egy felsőbb éned; emlékezz, hogy te nem az vagy, akit a tükörben látsz.” Az vagy, aki vagy, a Teremtő tapasztalásának teljességeként. Mi a helyzet akkor, ha az Anyaföld[1] nem az, amilyennek fizikailag látszik, hanem az ami, a Teremtő tapasztalásának teljességében, egységében?

Fel tudjuk fedezni, hogy ki az Anyaföld? Van felsőbb énje? Azt mondják egyszerűen, hogy az Anyaföld felsőbb énje az Anyatermészet, és az Anyatermészet a leggyönyörűbb módon működik. Ugyanúgy működik, mint a ti felsőbb énetek. A felsőbb énetek megpróbál vezetni titeket mindenben, amit tesztek. Megpróbál megbizonyosodni arról, hogy nem hibáztatjátok a Teremtő Istent, és ami még ennél is sokkal fontosabb barátaim, a felsőbb énetek nem akarja, hogy hibáztassátok társaitokat életetekben. A felsőbb énetek kér titeket, hogy ne hibáztassátok azt a társadalmat sem, amiben éltek. A felsőbb énetek kér titeket, hogy soha ne okoljátok az angyalokat és segítőket. A felsőbb énetek kér titeket, hogy egyáltalán semmit ne hibáztassatok. Látjátok, barátaim, a világ tökéletes rendben van úgy, ahogyan most látjátok.

Azt mondod: „Kirael mester, hogyan lehet tökéletes rendben, amikor ilyen energiák áramolnak a világban – szökőárak tépik szét az országokat, és háborúk, amiket nem értünk, pénz és adósság dollár milliárdok, amiket sosem leszünk képesek felfogni?” Én ezt a teljes szeretetemmel mondom.

Látod, ez egy világ, ami megnyitja magát, hogy igazán láthasd. Vannak működő erők, amiket nem láthatsz. Odaát az asztrológus barátom – légy egy kicsit türelemmel – mivel nem tudom használni az összes kifejezést, amit használtok a csillagok elhelyezkedésének magyarázatára. Mégis, tudd a következőt: Ahogy a nyilas energia világotokba bedübörög 2005 elején, a szeretet évébe, annyi lovat lovagol meg, amennyit a nyilas energia. Amit esetleg tudtok, hogy a Jupiter gyönyörű energiája igazodik a Neptunéval. Most, barátaim, gondoljátok át ezt. A Jupitert néha a bőség erejének, és a Neptunt pedig álmodozónak látják. Mit is mondtam ezekről az évekről? Nem mondtam nektek, hogy álmodozzatok – de ne egy lehetetlen ábrándot, hanem egy olyan álmot, amit szeretnétek az életetekben? Álmodozz, amíg ébren vagy, és használd az alvással eltöltött időd, hogy átutazd az univerzumokat, és nézd meg, hogyan teszik ezt odakinn. Egy „vándor” álom az, amit élsz egyébként is.

Nem tudod, hogy egy álom gyönyörűsége bontakozik ki most? Mindegyikőtök emlékszik arra az időre, amikor annyira féltetek attól, hogy a világvége közeledik? Emlékeztek arra, hogy féltetek azoktól, akik baljós dolgokról beszéltek, és arról, hogyan billen ki a világ a tengelyéből és sodródik az űrbe, és mindenki elpusztul a Földön? Szeretném, ha tudnátok valamit, barátaim, mindenki a Földön a Teremtő egy fényrészecskéje, és nem tudtok meghalni! Lehetetlen! Gondolod, hogy a Teremtő elveszíti Teremtő Erejét, a bolygót, az Anyaföldet, amit ismertek? Természetesen nem, eddig soha nem veszítette el, és ezután sem fogja. Túléli, a szemeteken, szíveteken és tudatosságotokon keresztül.

Nem hibáztathatod a Teremtő Istent egy olyan világért, melynek veszélyeztetéséért legtöbbetek – kétségtelenül – felelősek vagytok. Ilyen vagy olyan módon, de ti hoztátok abba a helyzetbe [a Földet], amiben most van, és nem hibáztathatod az Anyaföldet, vagy a felsőbb énjét, az Anyatermészetet azért, hogy megpróbálja megtisztítani magát a szennytől! Az Anyaföld fújja a szeleket, megrázza a földfelszínt, és mindent megtesz, amit csak tud, hogy meggyógyítsa magát. „Mi az Emberek” nagy többsége előadja: „Vágjátok ki erdőit, ne aggódjatok az Adria miatt, ne aggódjatok az Északi-sark miatt, és ne aggódjatok ott, ahol rengeteg olajfúrótornyot állítanak fel.” Olyan sokan mondják, hogy „Ne aggódjatok a bálnák miatt; csupán buta állatok, akik az óceánban úszkálnak.”

A dolgok, ahogy most állnak, nekünk, a lélek világában szükségünk van egy figyelmeztető rendszerre, ami riadóztat minket, amikor valaki megtámadja a másikat! Ne haragudj az Anyaföldre, vagy a leggyönyörűbb Anyatermészetre. Amikor az Anyaföld egy kis szelet állít össze, mely valahol az óceán közepén kezdődik, megpróbálja elfelejteni, mennyire beszennyeztétek vizeit. Azonban, a szél, amelyet gerjesztett egy szép kis szellőt keltett, hogy a Föld arcán fújjon, letisztítva a leveleket az Anyaföld gyönyörű kebléről. Hirtelen, ez a kis szellő elkezd körbe-körbe forogni, mert annyi szemetet hánytatok vizeibe, és légkörébe. A szél elkezd forogni és forogni, amíg hirtelen hurrikánnak nem hívják. Ezután a szárazföldön fúj, és az első dolog, amit tesztek az, hogy felnéztek Istenre, és ezt mondjátok: „Istenem, hogyan volt lehetséges, hogy Florida részeit szétfújtad? Hogyan volt ez lehetséges, hogy ezt a pusztítást engedted megtörténni?”

A Teremtő szemeteken át letekint, és ezt mondja: „Pompás! Nem érdekes? Hogyan ébreszthetem fel magam ezekben az emberi testekben? Hogyan vehetem rá az emberi testet, hogy felismerje, hogy ez én vagyok? Hogyan érhetem el, hogy jobban vigyázzanak az Anyaföldre?” Így gondolkodik a Teremtő. Azt hiszitek, hogy üldögél, és közben ezt gondolja: „Nahát, igazán nyugtalanít, hogy az emberi világ haragszik rám.” Ne higgyétek! Mindig az orvoslást keresi. A gyógyítást keresi, barátaim.

Érzitek a szenvedélyt ebben a fényben? A Teremtő nem a megtorlást szemléli. A gyógyítást szemléli. Nem akarja látni, ahogy elestek, és lehorzsoljátok térdeteket, ahogy próbáljátok elképzelni, kitalálni a dolgokat. Azt akarja tőletek, hogy azok legyetek, amiket elképzeltek. Azt szeretné, ha szeretetben [szerelemben] lennétek! Érzitek ezt? Látod, rossz dolgok történnek az úgynevezett „jókkal”, mert bízunk benne, hogy a jó gyarapodik, érez és szeret. A tanácsadó Vezetők világa okán bízunk abban, hogy mindig vannak angyalok körülöttünk. A fény szintjének okán bízunk abban, hogy minden egyes nap egyre többen és többen ébredtek fel, és bízunk abban, hogy egy nap, ez a kicsiny terem, amiben ma ülök nem lesz elég nagy, hogy befogadja a tömegeket.

Ez megtörténik, de nem azért, mert a tetőről majd kiabáljátok: „Mondd, hogy ismerem Kahu Fred-et. Ő Kirael mester médiuma.”, hanem azért, mert ezt fogjátok mondani: „Nézd meg, mit teszek az életemmel. Korrigálom. Minden nap jobbá teszem magam.” Utána, amikor valaki megkérdez titeket, hogy minek tulajdonítjátok ezt a változást, ezt mondjátok majd: „Az én Teremtő Istenemnek tulajdonítom, a bennem lévő Teremtő Erőnek. Ó, igen, ismerem ezt a Kahu Fred fickót Honolulu-ban. Nagyszerű történetet mesélt – lehet, hogy szeretnéd meghallgatni őt. Ismerem ezt a Kirael mester – sosem láttam őt, mert mindig a médiumot láttam. Jóllehet, érzem őt; érzem a fényét, és tudom, hogy mindenkinek van esélye a gyógyulásra, mert az Anyatermészet, az Anyaföld felsőbb énje, most olyan gyümölcsöt hoz erre a földi síkra, ami meghaladja a legvadabb álmaidat is.”

Az Anyaföld megrázta lemezeit az óceán alatt, mert nyújtózkodott, megpróbálva elérni a felsőbb énjében lévő fényt. Megszólította az Anyatermészetet „Segíts nekem! Segíts nekem, hogy segítsek az emberi világnak, hiszen tudod, hogy szeretem őket. Nem tartom felelősnek őket azért, amit velem tettek, csupán gyógyulni szeretnék!” Így egy kicsit nyújtózkodott, és Ó, csak Isten tudja, egy hatalmas hullámnyi vizet loccsantott a bolygó partjára. Igen, ez a teremtés sok gyermekét vitte vissza a Fénybe, de barátaim, nem hagyhatjuk, hogy ez legyen a válasz. Hajlandónak kell lennetek, hogy ezt mondjátok: „Hová tartunk most, Teremtő Isten? Hol van a kezdetünk? Hol kezdjünk el újra érezni? Mit tegyünk másképp? Dőljünk hátra, és mondjuk: <<Ó, küldtünk oda némi pénzt. Küldtünk ruhát is, így a kötelezettségünket teljesítettük.>>” Nem, barátaim, nem kell ezt tennetek.

Miért engedi a Teremtő Isten, hogy ezek a dolgok megtörténjenek? Nem engedi. Ez a világ tudatossága, ami bennünk lakik, és velünk mozog. Nem tudjátok barátaim, hogy mindegyik gyönyörű lélek, aki elveszítette a fizikai létezését, nem halt meg? Visszatértek, hogy a lélek világának részei legyenek. Itt voltak ebben a világban, és látták a borzalmait. Látták, hogy azok az országok, amik annyira feldúltak voltak, hogyan éltek egy „lelken-túli” energia ködének a közepén, egy olyan energiában, ami megengedi a „fátyol-függöny”, vagy ego létezését. Most visszatértek a fénybe, és csatlakoztak a ti erőitekhez, a Fénytevőkhöz. Ezt mondod: „Kirael mester, honnan tudod, hogy Fénytevő vagyok?” Olvasod ezt az üzenetet; ez tesz téged Fénytevővé.

Ne sajnáljátok azokat, akik természeti katasztrófákban elveszítették életüket. Inkább, magasztaljátok szeretetüket, mely által most olyan helyzetben vannak, hogy segíthetnek nektek. Utána, barátaim, megértitek, miért hiszitek, hogy a Teremtő Isten a felelős. A Teremtő Isten bennetek van. Most tiétek a felelősség, hogy ne a múltban éljetek. Ne gondolkodjatok azon, hogy mi alkotta meg a múltat. Azon gondolkodjatok, hogy mit fogtok tenni, hogy ezt megváltoztassátok.

… Emlékeztetni foglak titeket, folytathatjátok a pénz küldését, hogy segítsétek a katasztrófa úgynevezett áldozatait. Elküldhetitek nekik ruháitokat is, amiket minden bizonnyal használni fognak, de jobb, ha a tudásotokat külditek. Jobb lenne, ha megértenétek, hogy a Föld síkján soha semmi nem történik véletlenszerűen. Nem számít, hogy milyennek tűnik az életed, légy tisztában azzal, hogy van egy nagyszerűbb üzenete is.

Légy tisztában azzal, hogy fizikai tested a nap minden percében meghal, bár a nap minden percében újjászületik is. Tudtad, hogy Jézus Krisztus mester nem volt keresztény? Tudtad, hogy Buddha mester nem volt buddhista? Igen, gondolkozz el ezen. Ők, barátaim, a fényrészecskék szimbólumai voltak, akik eljöttek a ti földi síkotokra, hogy kutassanak, és mert vágytak arra, hogy éljenek abban a bizonyos percben, és hogy megérintsék a körülöttük lévőket. Ó, igen, barátaim. Ők voltak az élő példái annak, amit ti fogtok tenni. Nem szabadna megengedned, hogy a sötétség legyőzzön. Tudod, mi a sötétség? Nem a sátán. Nem egy szörny. Az a te nyavalyás egod! Ez az a „fátyol-függöny”, ami legyőzhet téged.

Ha azt választod, hogy ez ne történjen meg, akkor áterőltetheted utad azokon a gyönyörű fátylakon, vagy függönyökön, amit megalkottál, hogy eljuss ide, és látni fogod a Teremtő Fényében működő dicsőséget. Látni fogod az angyalokat körülötted ragyogni. Mit gondolsz, hogy a sejtekből álló tested miből van? A Teremtő Fényéből, barátom! Ismét, a médiumot idézem, amikor ezt mondja: „Érted, hogy a gyomor sejtekből áll; ezek a sejtek nem emésztik meg az ételt, hogy táplálják az agyat?” Az agy nem gondolkodik arról, hogy a gyomor hogyan biztosítja a táplálékot. Az étel a sejtek egyesült erejét táplálja, ami folyamatosan meghal és újjászületik. Nem látjátok, barátaim? Annyira össze vagytok kapcsolva a Fénnyel. A szörnyek, amik mindegyikőtöket üldöznek életetekben, a mély, sötét sátán, akiről feltételezik, hogy a Föld alatt él, magának a fénynek a kemencéjében, valójában a te egod, a „fátyol-függönyöd”.

Ez az egyetlen szörny, amivel meg kell küzdened. Amikor küzdesz vele, meg fogod érteni, miért rázta meg magát az Anyaföld. Tudni fogod, hogy az Anyatermészet miért próbál meg segíteni, és tudni fogod, hogyan légy a szolgálatára emberek millióinak, akik hajléktalanok lettek. Tudni fogod, hogyan lehetsz a szolgálatukra, mert imádkozni fogsz. Barátaim, imádkozni fogtok! Imádkoztok, hogy a Teremtő Isten teljes erővel — mindegyikőtök a Teremtő Isten Fényével — egybe tudtok gyűlni, és fénnyel telíteni azt a területet, ahol gyerekek milliói most szülők nélkül maradtak. Ezek a gyerekek a Változás gyermekei. Ha vissza kellett volna menniük a Teremtőhöz, már ott lennének, de itt kell maradniuk, barátaim! Éppen most váltak a tanáraitokká. Emlékezz arra, amikor még kicsi gyerek voltál, és volt egy tanárod … Emlékszel miért szeretted? Nem azért szeretted, mert egyszerű volt hozzád. Nem azért szeretted, mert mindig átölelt. Azért szeretted, mert birtokolt valamit, hogy átadja neked. Átadta a tanult fény tudását, amit vegyített rengeteg szeretettel, és sokat mosolyogtatok együtt; ez volt az a tanár, akit a legjobban szerettél. Ma mindegyikőtöket megkérlek, hogy váljatok tanárokká. Ezt mondod: „De Kirael mester, ha mi mindannyian tanárok vagyunk, kit tanítsunk Isten nevében?” Egymást. Egymást!

Hagyjátok abba azt, miszerint azt hiszitek, egyetlen energiaminta birtokolja az összes választ. Gondoljátok azt, hogy minden minta birtokol egy választ. Gondold ezeket a gondolatokat, barátom. Ha megvan a bátorságod, hogy félretedd a saját „fátyol-függönyöd”, ha megvan a bátorságod, hogy szeresd a Teremtő Erőd, ha megvan a bátorságod szeretni, akkor felismered, hogy TE VAGY a Teremtő. Felismered, hogy ez a világ változni fog. Napvilágra kerül, és kényszeríteni fog, ahogy még sosem láttad. Mi, a Tanácsadó Vezetők világában várunk rátok. Várunk rátok, hogy erőssé váljatok egy közös erőben. Ragyogtassátok fényeteket. Légy a szeretetben [szerelemben].

Ne válj a sötétség prédájává. Akik koromsötétek hozzád, csupán megpróbálnak kevesebbé tenni téged, hogy ők ily módon többek lehessenek. Nem lehettek többek, mint a Teremtő Isten, barátaim, és ez az, amiből vagy, a Teremtő Szeretetéből és Fényéből, amit „részecskéknek” hívnak, amik sejtekké lettek, melyeket a DNS ereje ösztönzött.

Minden a Teremtővel kezdődik. Engedd el a gonoszt. Tudd, hogy nem megy el csupán azért, mert azt mondod. Tudd, hogy a „függöny” mögött létezik, és minden alkalommal, amikor fényt vetítesz erre a fátyol-függönyre, gyengébbé válik. Egy napon, hamarosan, látni fogod a világ úgynevezett gonoszait, hogy megkapják azt, amit megérdemelnek. Itt az idő; itt az idő „Mi az Embereknek”. Közel 1400 ember előtt ültem egy olyan helyen, amit Salzburg-nak hívnak, és ezt mondtam nekik: „Nézz a nőkre. Fiatal férfiak, ne értsétek félre azt, amit mondok. Nézzetek rá a nőkre, hogy tudjátok, min ment keresztül az Anyaföld.”

Látod, a nőknek 28 napos ciklusuk van, és egy új életet kezdenek, újra egy ciklust. Nézz rá arra a nőre, aki most áll fel, és mondd meg gyerekeinek, hogy van egy esélyünk. Van esélyünk, hogy fények legyünk. Van esélyünk, hogy félretegyük a „fátyol-függönyöket”. Van lehetőségünk, hogy ne figyeljünk a sötétség „szállítóira”. Nem kell ismernünk a gonoszt, hogy működőképessé tegyük életünket. Tudomásunk kell, hogy legyen a Teremtő Istenről, mert ez életünk munkája, ahogy mondtam „Mi az Embereknek” Salzburg-ban: „Ha összefogunk, soha nem válunk szét.” Ez az én nyitóbeszédem.

KÉRDEZŐ: Ahogy a híreket nézem, sírok a szomorúság és a gond miatt, amit az emberek megtapasztalnak a katasztrófa területein. Küldök fényt, szeretetet, sőt még pénzt is, ahogyan azt sokan teszik. Tehetünk többet… azokért az emberekért, akik szenvednek ezeken az úgynevezett természeti katasztrófával sújtott területeken?

KIRAEL: Micsoda nagyszerű kérdés. Tanácsadó Vezetőid, vezetőid, és áldott angyalaid mondják, hogy vannak dolgok, amiket még mindig meg kell tenni, és ily módon kell megtenni.

Mondd el barátaidnak, hogy húzzák ki fejüket a homokból, és mozduljanak. Kérdezed: „Mit teszünk, Kirael mester?” Menjetek el a templomotokba, bárhol is legyen az a templom, és gyűljetek össze, mint egy család. Ezt mondod: „Miért templom, Kirael mester?” Azt mondom, hogy templom, mert ezt hívják a Teremtő házának. Egyszerűen azt jelenti, hogy mint egy test jöjjetek össze, mintha egy testen belül sejtek, vagy sejtszintű tudatosságok lennétek. Nem látjátok a gyönyörűségét ennek? Amikor ezt nem tehetitek meg a templomban, mondd el barátaidnak, hogy vegyék ki fejüket a homokból, és imádkozzanak veled.

Küldesz egy kis pénzt, némi ruhát, és küldesz rengeteg fényt és imádságot. Mi lenne, ha egy kicsit többet imádkoznál, és egy kicsit több fényt küldenél? Mi a helyzet, ha úgy találod: két barátod azt hiszi, hogy csak egy vagy az „elszállt kakukk” népségből? Az „elszállt” népség azok az emberek, akik a fényben élnek, és nem törődnek a „fátyol-függönyökkel”. Kakukk-kakukk nektek! Mindenesetre, egy pár barátodnak, a „kemény magból” valóknak mondd: „Fénytevő vagyok.”

Végy egy barátot, akinek ilyen a hozzáállása: „Nincs ehhez semmi közöm, mert nem hiszek Istenben.” és ebben sem hiszek, és abban sem hiszek, vagy még azokat is, akik ezt mondják: „Csupán egy dologban hiszek, és az nem az, amiben te hiszel, és nem foglak meghallgatni.” és ne tarts fel többé. Mondd ezt: „Rendben, elmondom, mi mit teszünk. Mondd el, miben hiszel, és utána szánj rám egy percet, hogy elmondjam neked, hogy mit hiszek én.” Kezdd el megosztani [a tudásod]. Ne próbálj megtéríteni senkit. Próbáld megosztani a tudásod. Amikor valaki ezt mondja neked: „Egy olyan egyházhoz tartozom, ami azt mondja, hogy az ilyen népség gonosz [sátáni].” Mondd ezt: „Tudod, mit? Ez mulatságos, mert én egy olyan egyházhoz tartozom, ami azt mondja, hogy ti a szeretetben vagytok, akik néha ezt egy kicsit elfelejtik, de valójában ott vagytok.” Amikor valaki ezt mondja: „Egy olyan valláshoz tartozom, aki azt mondja, hogy rendben van meghalni Istenért.” Mondd ezt: „Tudod, ez érdekes, mert én egy olyan egyházhoz tartozom, ami azt hiszi, hogy a Teremtő Isten részei VAGYUNK, és hogy mi nem akarunk meghalni, mi jobbá akarjuk tenni a dolgokat.”

Minden alkalommal a saját részed egy kicsit finomabban mondd. Ne kiabálj, és végül, ne vitázz róla. Ha úgy találod, hogy felbosszantottak, és valami ilyesmit mondasz: „Én spiritualista vagyok, a csudába is, és nem érdekel, hogy tetszik ez neked, vagy sem.” akkor abban a percben nem vagy lelki ember [spiritualista]. Te az vagy, amiről a lelki emberek [spiritualisták] úgy gondolják, hogy meg kell gyógyítani.

Nemcsak az egyházról beszélek, hanem politikusaitokról is; a hitrendszeretekről, iskolarendszeretekről beszélek. Istenem, meg kell változtatnotok iskolarendszereiteket. Térjünk rá a tanárokra.

Nem kérek senkit, hogy felvállalja az iskolarendszert. Inkább, menj el a főnök irodájába, és mondd: „Igazgató, itt van, amit tanítani fogok ma az osztályomban. Azt fogom tanítani, hogy a Teremtő Isten szeret mindenkit, és nem kellene a Teremtő Istent hibáztatnunk semmiért.” Menj el az osztályterembe, ülj le a gyerekekkel, és mondj nekik valami ilyesmit: Ez egy gyönyörű világ, ha tudod, hogyan gondolkodj az életről. Gyönyörű dolog, amikor tudod, hogy minden, amit teszel egy lehetőséget teremt a következő dolog számára, hogy megtörténjen életedben.

Fontos tudni, hogy minden szó, amit kimondasz egy lehetőséget teremt, ami megengedi számodra, hogy oda juss, ahová vágysz; fontos tudni, hogy a Teremtő nem bírálja döntéseid, akár rosszak, akár jók. A fontos a végkimenetel, ami akkor lesz, amikor mindent elvégeztél. A világban minden lehetőségeket teremt. Abban a pillanatban, amikor lehetőséget teremtesz, nem tudod, hogy mi fog jönni, viszont amit igenis tudsz, hogy ha a szeretetben / szerelemben általad megteremtett pillanatban, bármivel rendelkezhetsz, amit akarsz. Tudnod kell, ha nincs munkád, nem fogod szeretni, amikor idősebb leszel. Nem kell egy olyan közösségben élned, amiben nem szeretsz élni. Mi van akkor, ha csupán segíteni próbálok neked, hogy lehetőségeket teremts? A gyerekek hallani fognak, ők meghallanak téged.

Nemcsak a gyerekek fognak hallani, hanem „Mi az Emberek” is. Ez az, amit tenned kell. Fel kell állnod most, és meg kell gyógyítanod magad, segíteni kell magadnak meggyógyulni, mert amikor gyógyítasz – nem tudjátok, lányok és fiúk(?) – tudni fogjátok, hogyan segítsetek barátaitokon, és a sötét „fátyol-függönynek”, ami megpróbál elragadni – amelynek semmilyen esélye nem lesz. A Fény Teremtő Isten alkotása vagy, és a szeretetben vagy. Ez a válasz a kérdésre. Remélem illik ahhoz, amit kerestél. Volt bátorságom megválaszolni, mert neked volt bátorságod megkérdezni, és így eggyé váltunk. Ez tesz téged Kirael mester részévé, és Kirael mestert a te részeddé teszi, és együtt emlékeztetnek a részeinkre. Nem gyönyörű gondolat?

KÉRDEZŐ: Hogyan tudjuk állandóan emlékeztetni magunkat, hogy lehetséges, valaki mást okolunk saját gondjaink miatt?

KIRAEL: Micsoda nagyszerű kérdés. Itt a válasz a kérdésedre: Ez egy egyszerű válasz, ami engem illet.

Amikor az emberek felismerik, hogy az imádságon, meditáción és a fénnyel való telítésen keresztül „Mi az Emberek” egyetlen egyesített erejévé válhatnak, akkor nemcsak haragudni nem fognak, vagy hibáztatni nem fogják egymást, hanem együtt is éreznek egymással. Ezt mondod: „Ó, most itt eltévesztetted, Kirael mester. Nem fogom sajnálni azokat, akik háborúznak, vagy nehézséget okoznak másoknak, vagy ehhez hasonló.” Lehet, hogy így akarjátok, barátaim, mert nem tudjátok, hogy a „függönyeik” mögött ugyanolyanok, mint ti! Meg kell gyógyítanotok őket.

Ezt mondod: „Ha nem tudunk eljutni hozzájuk, nem tudjuk meggyógyítani őket”. Én azt mondom, hogy el TUDJÁTOK érni őket! Van felsőbb énetek, vannak szellemi vezetőitek, és vannak angyalaitok. Hozd őket össze, és mondd nekik: „Gyerünk, gyógyítsuk meg a világot!” Azok az európaiak, akik mérgesek az amerikaiakra, ezt fogják mondani: „Várjuk egy percet, nem haragszom az amerikaiakra! Arra haragszom, amit képviselnek, és amit képviselnek csak az, amiről én úgy hiszem, hogy képviselnek. Az igazság az, hogy ők is ugyanolyanok, mint én. Vannak fájdalmaik, van szívük, és bánatuk. Nevetnek és ünnepelnek. Mi a helyzet, ha mi mindannyian csupán ugyanazon lények lennénk? Mi a helyzet az emberekkel Afrikában, akiknek sötétebb színű bőrű testük van? Mi a helyzet akkor, ha nem haragudnánk rájuk, mert ők sötét bőrűek? Mi a helyzet, ha nem haragudnánk azokra az emberekre Afrikában, akik azt mondják: Nem akarom a ti civilizált világotok egyik részét sem? Nem akarok autót, ami belepöfékel az arcomba! Nem akarok autót, amibe bombákat erősíthetnek és felrobbanthatják közösségem! Sétálni szeretnék az én erdei ösvényemen. Sétálni akarok az őserdőben, és az állatokkal akarok lenni.”

Mi a helyzet, ha abbahagyjátok a hibáztatást, amiért ők nem olyan intelligensek a ti felfogásotok szerint? Lehet, hogy egy kicsit intelligensebbek, mint ti mindannyian! Mi lenne, ha abbahagynátok a hibáztatást? Mi lenne, ha minden percet, amit eltöltötök azzal, hogy a kormányaitokat, a vallásaitokat, vagy bármi egyebet is hibáztattok, inkább ezt gondolnátok: „Én egy álomban vagyok! Teremtő vagyok! Megalkotom az életem!” Mi lenne, ha a világ teljes népessége elkezdené ezt gondolni? Keresztülmennétek a Tudatosság Nagy Változásán. Az Anyaföldnek nem lenne szüksége megfeszíteni és megerőltetni magát. A felsőbb énjének, az Anyatermészetnek nem kellene titeket elfújni, vagy részeiteket elfújni. Még nem értetek el ide. Jussatok el ide! A válasz ilyen egyszerű. Ébredj rá a benned lévő fényre. Ti hívjátok magatokat „Fénymunkásoknak” [Fénytevőknek]. Úgy gondolom, inkább szeretnétek magatokat „fénynek” hívni. Minek ezen munkálkodni? Miért nem VAGYTOK azok?

KÉRDEZŐ: Megmagyaráznád, hogyan alkotják meg gondolataink egészségünket?

KIRAEL: Gondolataitok igazán a felsőbb énetekhez tartoznak. Az agyatokon keresztül varázsoljátok elő őket. Szíved mellkasodban kalapál, és az emberek félreértik ezt a kalapálást; úgy gondolják, hogy pontosan keringteti a vért a szervezetben. Ez az alapfunkciója, a végső funkció, de igazából a szív a mellkasodban a teljes teremtéssel összekapcsoló erő. Úgy gondolod, hogy a szívnek olyan gondolata van, mint: „Ó, dobognom kell, így fenntarthatom a keringést, hogy az agy működni tudjon.” Nem, a szív nem gondolkodik így, mert, látod, a szív sejtekből áll, és ezek a sejtek a Teremtő sejtszintű tudatossága.

Ez a fényrésze benned, ami egyszerűen tudja, hogy itt kell tartania téged, így tapasztalhat. Ennek az útja, ha megadod a lehetőséget, hogy tartsa a ritmust az Anyafölddel. Képes tartani a ritmust az Anyafölddel, mert ez az a bolygó, amin élsz, és az Anyaföld ritmusa kapcsolódik az univerzumhoz, amiben élsz. Látod, minden egy összekötő vezeték. Így, amikor azt gondolod, hogy megbetegszel, akkor az agyadnak beszélnie kell minden sejttel, és így szól: „Itt van, amit gondolok. Tudom, hogy csak a szeretetre gondoltok, tudom, hogy csak arra gondoltok, hogy folytatni akarjátok, és életben akarjátok tartani a Teremtő lényegét, esszenciáját itt, a Föld síkján, de éppen most határoztam el, hogy megvizsgálok egy új betegséget. Ki akarom próbálni. Így itt van, amit tennetek kell. Szeretném, ha a Teremtő Istennel áttanulmányoznátok, és ki kell találni, hogyan szállíthatjuk le ezt a betegséget a testi folyamatba, hogy ráhangoljuk arra, amit én gondoltam.”

Ezt mondod: „Nos, Isten áldjon meg, Kirael mester, ez igazán magában is elég, hogy hibáztassam magam, ugye?” Nos, hadd fejezzem be a történetet. Látod, ez egy nagyszerű példabeszéd arról a fiatal energiamintáról, amit félelemnek hívnak. A félelem félt megtenni bármit is, mert nem tudta, hogyan tegyen meg akármit is. Nem volt igazi hátgerince. Csupán kérdések mintája volt, és létezett, mert becsomagolta magát egy nagy „fátyol-függönybe”. Élhetett a fátyol mögött, a függönyön belül. Nem tudott semmit sem. Csupán tudta, hogy volt. Arra született, hogy ő legyen a félelem. Egy napon a félelem a falu körül sétált, és más részecskéket látott, akik ott üldögéltek. „Kik vagytok?” – kérdezte. „Ó, én Tom vagyok.” – felelték a részecskék. „Tom? Mi az, hogy Tom?” Tom így felelt: „Én a szeretet teste vagyok.” A félelem így szólt: „Ó, bejuthatok, mert eléggé magányos vagyok idekinn?” „Természetesen, gyere be.” – Tom felelte.

Ahogy a félelem eléggé közel ért, így szólt: „Várj egy percet, én félek! Nem mehetek be oda! Félek!” A példázatot azért mondtam, hogy megmutassam, hogyan követte ezeket a fényrészecskéket, és minden alkalommal, amikor esélye van valamit megtenni, megpróbálta megmutatni, hogy Tom szeretete milyen hatalmas volt. Megpróbálta megmutatni Tomnak, hogy meg tud tenni dolgokat, még ha azok nem is jók, meg tudja őket tenni. Tudod mit? Egy nap, a példázat végén Tom ezt mondja: „Mindenképpen behozlak, nem számít, mennyire félsz. Átmegyek a „fátyol-függönyödön”, az egod fátylán, és behúzlak magamba, és amikor ezt teszem, az én fényem részévé válsz.” A félelem így válaszolt: „Igazán, ezt meg tudod tenni?” „Igen, meg tudom tenni.” – válaszolta Tom. Ekkor azt a látomást látta Tom, amiben az a fiatalember egy fa keresztgerendán fekszik.

Tom bevitte a félelmet, és a félelem fénnyé lett, és amikor Tom és minden szeretete a Teremtő Isten felé fordult, bevitte abba a fiatalemberbe, aki a fa keresztgerendán feküdt. Nem tudod, hogy ez volt a nap, amikor a szeretet újra leszületett a világra? Ezt szeretné annyira a Teremtő Isten, ha tudnád. Szeretné, ha tudnád, hogy Jézus Mester gyönyörű fénye igazán meg tud gyógyítani mindent, ha megadod rá az esélyt. Ezt mondja neked: „Válj fénnyé. Lépj be testembe. Érezd szeretetem jelenlétét, és megkezdődik a gyógyulás!” Tom és az a kis részecske, ami valaha a félelem volt, most már a szeretet, ami örökké él. Következő alkalommal, amikor tested beteg akar lenni, lehet, hogy Tom és Jézus mester, és a felsőbb éned ezt mondja: „Hé, várj csak egy percet. Lépj be a fénybe velem. Lehet, hogy nincs szükséged arra, hogy ezt a betegség dolgot tedd többé. Lehet, hogy elég ember van a Föld síkján, aki a betegséget tanulmányozza.”

Ez az én zárszóm. Azoknak közületek, akik darabokra téptek minden „mostot és akkort”, köszönetet mondok, hogy megengedték, hogy érzelmeitek irányítsanak titeket egy esélyre – az agyatok helyett. Lehet, hogy érzelmeitek beszélnek majd agyatokkal, és elmondják nektek, hogy van jobb mód is. Nem számít, mi történik, barátaim, hagyjátok abba Isten hibáztatását, a [szellemi] vezetőitek, az angyalok hibáztatását; ne hibáztassatok senkit sem! Csupán járd az utad. Látod, sikerülni fog, így, vagy úgy, és ha öt lépésben tudod megtenni, tedd úgy. Ha ötven lépés, akkor ötven. Csak egyenesen haladj előre, és engedd az agyad (amivel gondolkodsz) epedni a szeretetedért. Engedd meg a felsőbb énednek, hogy legyen egy esélye, és engedd meg, hogy Jézus mester szeretete, és a tanácsadó Vezetők Valóságából mindannyiunk szeretete részese lehessen világotoknak. Egy dolog miatt jöttünk el ide: megtanulni szeretni veletek. Mindegyikőtöket szeretlek. Ennek a fénynek a nevében mondom ezt nektek.
Jó estét.




[1] Fordító megjegyzése: az angol iratban az Anyaföldre a „Mother Earth” kifejezést használják. Szó szerinti jelentése: Mother = Anya, Earth = Föld. Tehát, az angol nyelvben is ugyanazt a kifejezést használják, mint a magyar nyelvben. Ezért használom inkább a mi szépséges, régi „Anyaföld” kifejezésünket a ma oly sokszor használt Földanya helyett.







© Fred Sterling
Contact:
Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
96819, USA
Lightways@Kirael.com
Tel: + 808 952-0880