Az „ÉN” szeretete
Kirael mester Kahu Fred Sterling közvetítésével
Putting the "I" in Love
© Fred Sterling
Contact:
Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
96819, USA
Lightways@Kirael.com
Tel: + 808 952-0880
www.kirael.com
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/
KIRAEL: Ennek a programnak a témája az „Én”, nem a személyes Én, hanem a „Minden Ami Van” Én-je. Ennek az estének a témája az az „Én”, ami „megkülönböztet” az ego személyes énjétől, arról az énről, ami „középpontosított”. Ez az „Én” az egység, és úgy gondolhatunk rá, mint az „Én” Teremtő Erejére. A Teremtő nem egy fény-lény, aki testi formát öltött. Inkább, az „Én” Fénye a Teremtő.
Ebből az „Én”-ből érkeztél, hogy megtedd ezt az utat a Földön. Amikor a Teremtő megkért, hogy gyere el a Föld bolygóra, ez azzal az utazással járt, hogy a lélek világán át a gondolati [mentális] világba kellett eljutnod, ahol hihetetlen bölcsességet kaptál, hogy megtervezd jövőd és meghatározd, mit teszel, amikor ideérsz.
A Teremtő Isten részeként léteztél a lélekben, és amikor a lélek [szellem] energiája részecskékre bomlott, meghatároztak, és gondolativá váltál. Kialakítottál egy gondolati tervet, elhatározva kik lesznek szüleid, és mit teszel majd életed során. Bármi is volt az elhatározásod, hogy mi leszel, számítógép operátor, háziasszony, stb., kigondoltad életed tervét, hogy olyan közel vigyen igyekezeted végrehajtásához, amennyire csak lehetséges. Mindig sikerrel jártál? Nem, nem egészen. Nem mindenki hajtja végre élete tervét. Jóllehet, bármi is vagy, az úgy tökéletes, és végtére is, pontosan az vagy, ami akartál lenni.
Ebből az egyszerű „Én”-ből kimozdultál a lélek [szellem] fényéből a gondolati testbe, és utána az érzelmi testbe, ahol a szereteted [szerelmed], az esszenciád, tisztaságod, és minden található, ami valaha is akartál lenni. Ez egy olyan tökéletes hely. Amikor elhagyod ezt a földi síkot, keresztülmész az érzelmi testen, szeretetben. Igen, visszatérsz ugyanabba a szeretetbe [szerelembe], amit elfelejtettél, azért, hogy ide eljöhess. Az „Én” a személyes énedben van, de elveszítetted szem elől a „fátyol-függönyök” miatt.
Így átutaztál a lélekből a gondolatba, utána az érzelembe, és végül elérted a fizikai világot, ahol az édesanyád méhében pihentél, amíg meg nem születtél. Így kezdődött minden. Azon a napon, amikor megszülettél, nem volt benned félelem, egészen addig, amíg az anyaméhből ki nem jöttél a napfényre. Látod, amíg az anyaméhben vagy, a test nem egy nagy ügy, mert védelmeznek és szeretnek, de amikor megszületsz, megtapasztalod a félelem első érzetét, mert nem tudod, hogy mi az a dolog, ami becsomagol téged. „Becsomagolni engem!” – mondod – „Ez az én testem!”. Igen, így van, de amikor elhagyod az érzelmi energiát, hogy eljuss a fizikaiba, ez a végét jelenti a Teremtő Szeretetére való emlékezésnek, és a fizikai test átveszi némileg a fontosságot.
A másik ok, hogy amikor megszülettél úgy érzed, különváltál a te „Én”-edtől, az, hogy megtapasztalod, hogy hallasz dolgokat, amikor az anyaméhben vagy, és emlékszel rájuk, amikor megszületsz. Ha anyukád és apukád dohányoztak, ittak, és gyógyszereket [vagy drogokat] szedtek, ez az, amit ismersz. Ez van a szervezetedben. Lehet, hogy hallottál embereket kiabálni és sikítozni, vagy lehet, hogy anyukád és apukád valami miatt veszekedtek, amit nem értettél, de tudtad, hogy ez nem volt jó. Amikor először megtapasztalod ezt a veszekedést, amíg az anyaméhben vagy, nem tudod, miről vitáznak. Mindaz, amit tudsz az, hogy szüleid nem a szeretetben cselekednek. Lehet, hogy olyan voltál, mint az én médiumom. Nem kórházban született. Egy ágyban született, egy farmon, és anyukája letette őt, és azonnal el is veszítette. Csupán 1 kilogramm 80 deka volt. Valaki rádobott egy lepedőt, és így nem találták. Tapogatva keresték meg. Így ő nem érezte a szeretetet.
Mindenesetre, a lelken, a gondolatin keresztül átjutottál az érzelmekbe, és ismerted a szeretetet [szerelmet], és akkor, bumm! – megtudtad, hogy nem a szeretet az, amiről ez az út szól.
Most, tegyük fel, hogy keresztülmész a születésen, mindenki őrjöng, és – puff – kinn is vagy, és anyukád és apukád ölelget téged, és elmondják neked, mennyire szeretnek téged, és apukád olyan dolgokat mond, amit még sosem hallottál tőle, olyanokat, mint: „Szeretlek. Annyira szeretlek.” Zavarba ejt ez az egész. Hallottál egy dolgot az anyaméhben, de mást tapasztalsz meg, amikor megszületsz. „Ez a két ember szeret engem, mégis mit hallottam az anyaméhben?”- gondolod. …és itt kezdődik minden. Megtanulod a kettősséget [dualitást].
Akárhogy is kezdődik utad, az úgy tökéletes. Utad minden, amit szeretnél, hogy legyen, és mindig a te választásodon múlik, hogy hogyan fordítod meg a dolgokat. „Ez nem tűnik túl helyesnek Kirael mester, mert egy csöppnyi gyermeknek nincs sok választása.” – mondod most. Igazad van. Ráhagyod anyukádra és apukádra, de te választottad a megfelelő anyát és apát arra a megtapasztalásra, amire vágytál.
Ez az út a személyes énnel kezdődik, közvetlenül azután, hogy megszülettél. Csecsemőként, tudni akarod, mit szeretnél tudni, és nem akarsz senki mást meghallgatni. „Akarok egy kicsit ebből és abból.” A gond az, hogy nem tudod szavakkal közölni, így sírsz, és egyre hangosabban és hangosabban sírsz, amíg szüleid meg nem állapítják, mit akarsz. Először azt hiszik, hogy valami nincs rendben. „Mi a baj a gyerekkel?” – kérdezik. Nincs semmi baj veled. Csupán vissza akarod kapni a nyelved, de ez még egy ideig nem történik meg.
Most, ez az „Én”, ez az „Én”-ség jobban megváltozik, ahogy kivetíti magát erre a dimenzióra. Amikor elkezdesz beszélni, és mondatokat formálni, és utána járni, stb. az „Én”-ed jobban testet ölti magát ebbe a dimenzióba. Amikor egy gyermek eléri az egy, vagy kétéves kort, és elkezd járni és beszélni, felismeri, hogy valójában kommunikál ezekkel a lényekkel itt, a Föld síkján, az „Én”-je megváltozik. A gyermek el van ragadtatva attól, hogy képes kimondani, hogy „anya” és „apa”, mert addig a pontig úgy tűnt, hogy az emberek furcsán beszélnek. Minden felnőtt beszél hozzád: „Gu-gu, ga-ga, bla-bla-bla”, de nem érted. Amikor megvannak az első szavak, a „mami”, vagy „apa”, vagy bármi is az, felismered, hogy úgy tudsz beszélni, mint ezek az emberek. Gyorsan elsajátítod a nyelvet, és a „mami”, vagy „apu” szavaktól eljutsz oda, hogy: „Hol van a kocsi kulcsa?” Ezen a ponton az „Én”-ed háttérbe lép.
Ha „Én”-ed most behoznád lényed előterébe, ugyanazok az alapgondolataid lennének, amik akkor voltak, amikor még lélek voltál, amikor elsősorban „Én” voltál. Megtapasztalnád az „Énség”-et, tudván, hogy minden teljesen tökéletes. Mindig tudnád, mit teszel, mert „Én”-ed kapcsolódna minden törekvésedhez. Az „Én” a válasz minden kérdésedre. Tudni fogod, hogy bármit is kérdezel magadtól, az „Én” tartalmazza a válaszokat és energiákat, amik beteljesítik sorsod ezen a bolygón.
Barátaim, ezen az úton az „Én” a fontos mindenben, amit csak mondasz és teszel. Amikor megtanulsz a „Minden Ami Van” „Én”-jéből beszélni, kizárólag pozitív energiával fogsz beszélni. Imádni fogod a helyet, a személyt, vagy a dolgot. Bármi is az. Szeretni fogod magad annyira, hogy tudd: pozitívnak lenni, és feltétel nélkül a szeretetben [szerelemben] lenni az, amiről ez az út szól.
Az „Én” jelen van attól a naptól kezdve, hogy megszülettél, és addig a napig itt is marad, amíg el nem távozol. Csupán elrejtetted a „fátyol-függöny” mögé. Elmegyünk a „fátyol-függöny” mögé, követelve „Én”-ed a maga teljességében, ahogy megtapasztalod ezt a Nagy Változást.
KÉRDÉS: Mely testekhez kötődik a személyes, vagy ego én és a „Minden Ami Van” „Én”-je? – és kérlek egészítsd ki bármivel, amivel szeretnéd, hogy bővebben kifejtsd.
KIRAEL: Az ego egyetlen konkrét testhez sem kapcsolódik. Az ego a fátyol, ami körülvesz téged ezen az úton. Mindnyájatoknak van egy ego énje, mert szükséged van rá, hogy elbújj mögé. Ha életedben az egod aktív, ez azt jelenti, hogy az „Én”-ed nem az. A „Minden Ami Van” „Én”-jének az ego mögé kell kerülni, és hagynia kell, hogy az ego lejátssza játszmáit. Ha egodat magad elé helyezed, amikor olyan emberekkel vagy, akik különbséget tudnak tenni az ego-én és a „Minden Ami Van” „Én”-je között, nem fognak veled játszani, mert tudják, hogy az egod eltakarja az „Én”-t. Az ego kinn van előtted, hogy elrejtse az „Én”-t, az igaz „Én”-t, ami mögötted van. Az egod el fogja mondani mindenkinek ebben a teremben, milyen nagyszerű vagy, de az „Én” azt mondja majd el nekik, hogy VAGYOK „Én”.
Az ego erős. Ez nem rossz dolog. Ez egy jó dolog. Ha az egodból beszélsz és cselekszel, és ha a veled kapcsolatban lévő emberek tudják, hogy ez a te egod, meg fogják adni neked az összes lehetőséged, hogy emlékezz, te nem az egod vagy. Sajnos, a legtöbb ember nem tudja, hogy te nem az egod vagy. Valójában azt hiszik, az vagy, aki. Száz ember közül, akivel beszélsz, kilencvennyolc az egojából szól. Túl kell jutnod egodon, hogy az „Én”-edből beszélj.
Amikor az egodból beszélsz, nem az „Én”-ből nyilvánulsz meg. „Én” nem létezik az egoban. Az ego útja az, hogy kinyilvánítsd magad, hogy vagy. Ebben a tudatállapotban azt mondhatnád: „Utazó vagyok és gazdag.” – vagy bármit. Jóllehet, ha az „Én”-ből szeretnél beszélni, és ha „Én”-orientált vagy, nem leszel képes a személyes énből beszélni. Akkor nem a munka, vagyonosság, stb. terminusaival azonosítod magad. Azonban, amikor mégis az „Én”-edből szólsz, úgy hangzik majd, mintha az egodból beszélnél, mert a többi ember az egoból fog téged hallgatni. Amikor az „Én”-ből beszélsz, valami ilyesmit fogsz mondani: „Nem értem, mit teszel, mert bármivel is foglalkozol, az tökéletes.” Ez a személy utána felszabadul, hogy az ego-irányította energiáival haladjon tovább, és nem kell játszanod játszmáját.
Ha bejutsz az egoba, és egy másik egoval beszélsz, senki sem győz, barátom, higgy nekem. Senki nem győz, senki nem ért meg semmit, senki nem kap olyan energiát az egotól, ami hagyja, hogy megtaláld a beszélt szó igazságát.
KÉRDÉS: Önmagunk szeretete vált az én gyógyítási utam kutatásának tárgyává. Hiszem, hogy megtanultam szeretni magam, és készen állok egy társ számára. Hol van a társam e Föld síkján? Nem akarok többé egyedül lenni. Lennél oly kedves segíteni nekem?
KIRAEL: Számodra, ez az életed arról szól, hogy távolabb juss, mint amilyen messze már eljutottál. Ez azt jelenti, hogy tovább kell jutnod az „Én”-ben, az „Én”-ed mélyebb részébe, annak az „Énség”-ébe, aki vagy. Amikor az öreg királyokat és királynőket „Őfenségének” hívták, ők igazán a „Minden Ami Van” „Én”-jét próbálták meg elérni. Volt egy létezőjük, egy önmaguk, amit az ego maszkja eltakart, és elérték az „Én”-t, ahogyan neked is el kell érned most.
Ez az „Énség” az, ahogyan végül itt időzöl, itthon ezen a bolygón. Szeretetté [szerelemmé] fogsz válni. Értsd meg az „Én”-t, és szerelemmel fogsz viseltetni magad iránt. Amikor „szerelmes leszel magadba” olyan mélyen, hogy az „Én” kibontakozik, mint egy virág, megtalálod azt, akit keresel. Most mindenkinek megvan ez a különleges személy az életében. A te esetedben, ő ötven mérföldes körzeten belül található. Ez az „Én” bezárulhat, és amikor újra kinyílik, ő éppen ott lesz. Csak akkor jön el, amikor a te „Én”-ed olyan teljesen felébredt, hogy tudja, te vagy a szeretet [szerelem], és minden veled kapcsolatban tökéletes, és akár örökké is el tudnál éldegélni egy kunyhóban egy hegy tetején. Így kell, hogy felfogd és megértsd az „Én”-t, mielőtt életed társával találkoznál. Ez a személy el fog jönni, hogy megérintsd őt.
KÉRDÉS: Szóval az „Én” nem személyesen én vagyok, hanem önmagam szeretete egy magasabb szinten?
KIRAEL: Ez az. Ezt jelenti az „Én”. Ez nem egy személyes én; ez az „Én” szeretetéről szól. „Én” nem rólam szól, mert én annak a fogalma, amiben az „Én” nincs benne. Az én nézőpontomból, az én világa nem tükrözi az „Én”-t. Értesz engem, és én értelek téged, de amikor én megértem az „Én”-t, tudom, hogy „Én” VAGYOK te, és te VAGY „Én”.
Emlékezz, arra az „Én”-re, amiről beszélek, ami a „Minden Ami Van” „Én”-je. Ez ugyanaz az „Én”, ami te voltál, mielőtt eljöttél erre a világra, és emberré lettél. Fényként kezdted, és utána lélek lettél, majd ember. Csupán egy kicsiny fényrészecske voltál, aki cél nélkül sodródott a mindenség fény útján, és utána néhány energia találkozott, és még más energiák is találkoztak, amíg felmerült egy gondolat az egyik részéről, hogy „Én”-né váljon. Ugyanaz az „Én” jelenlét most az az ember, akiről beszélek. „Én” teljesen tökéletes, és „Én” tudja, mit beszélek, mert „Én” VAGYOK, AKI VAGYOK.
KÉRDÉS: Ez az „Én” a mi személyes lényegi esszenciánk, és van köze a mi Isteni sejtünkhöz? Ez ugyanaz a dolog?
KIRAEL: A lényegi esszencia határozza meg az „Én”-t, de az „Én” sokkal több. Ez a Teremtő Isten. „Én” a Teremtő Isten a te énedben, és ez az az „Én”, ami te igazából vagy. Te vagy az Istenség[1] megértésének és jelenlétének az „Én”-je. A Teremtő Isten „Én”-je itt van ezen a bolygón. Nézz rá társadra, és látni fogod, Isten hogyan néz ki. Nézz rá valaki másra, és így néz ki Isten. Nem Jézusról beszélek. Istenről, a Teremtőről beszélek. A Teremtő Isten az „Én”, mert így törte darabokra magát a „Minden Ami Van” „Énség”-ébe. A „Minden Ami Van” „Énség”-e épp itt van melletted. Így legközelebb, amikor ezt gondolod, vagy mondod: „Nem szeretem ezt az embert”, emlékezz, hogy Istenről vélekedtél. Nem mondanád ezt Istenről, csupán az egoról. Így, ha nem akarsz valakit szeretni, ne szeresd az egoját. Nem akarsz így beszélni az „Én”-hez, mert „Én” hallani foglak. Semmit nem lehetne mondani „Én”-ednek, ami rossz érzést kelt benne, mert ezt gondolná: „Isten vagyok. Én Vagyok az Isten. Én Vagyok.”
Te vagy Isten, aki megtestesült ezen a bolygón. Sok bolygó van, ami olyan, mint e Föld síkja, némelyek egy kicsit magasabb, némelyek egy kicsit alacsonyabb szinten vannak. Már átestek a saját változásaikon. Ti is eljuttok az új változási folyamathoz, egy új dimenzióba, a negyedik fénybe. Néhányan úgy érzik, hogy az ötödik, vagy magasabb dimenzióba mentek. Nem azért vagyok itt, hogy megvitassam, hogy vajon az ötödik, hatodik, hetedik, sőt, a nyolcadik dimenzióba mentek majd. „Nos, én már a negyedikben vagyok.” – mondod. Néhányatok már esetenként megtapasztalták az „Én” útját, a negyedik fényt, de nem tartották fenn ezt. Az „Én” síkja a minden „Én” tudatossága. Szóval vess egy újabb pillantást a melletted ülőre. Íme az „Én”. Ez a hús-vér Teremtő Isten, épp itt.
Most vedd le szemed róla, és újra nézd meg őt. Látni fogod egoját, mert ez az, melyet a harmadik dimenzióban oly régóta tettetitek, hogy vagytok, és nehéz ezt elkerülni. Az egodból kell eljönnöd, hogy itt élhess. Ahogy engeded, hogy az ego visszatérjen lényedbe, avégett, hogy az emberek ne tudják megpillantani, így majd rád néznek, és ezt mondják: „Megváltoztál, ugye?” Ha benned tudod tartani az egot, minden nap jobban „Én” lehetsz, ami azt jelenti, hogy a Teremtő Isten fog itt sétálni, miközben ezt mondja: „Szeretlek.”
KÉRDÉS: Éppen most tértem vissza Istennői utamról, mely alkalmával „Én” meg akartam tapasztalni a havat, és „Én” havat teremtettem. Ebben az időben épp autót vezettünk, és félhettünk is volna, mégis „Én” vezettem az autót, így egy olyan időtlen térben voltunk, mely telve volt szeretettel. Hogyan tudom megteremteni ezt az élményt minden időben?
KIRAEL: Annak, amit mondtál, egy bizonyos százaléka – igazából – ego-vezérelt, és nem az, amit szerettél volna. Hallottam „Én”-ed a végén, mert hallottam, hogy a hangod egy kicsit megtört. Ez volt az „Én”. Beszámolód végén jött el hozzád. Amikor kiengeded „Én”-ed, utána ismered fel, hogy éppen most mondtál valami tökéletes dolgot, és ekkor térsz vissza az egodba. Ez a felismerés, hogy valami tökéletest mondtál, az egod energiájának háttérbe szorítását okozza. A felismerés a lehetőség az egonak, hogy ezt mondja: „Megtapasztaltam az „Én”-t. Természetesen, ez az utad itt ebben a dimenzióban, hogy megtapasztald az egot. Amikor megtapasztalod az „Én”-t, fel fogod ismerni, és nem kell róla beszélned.
Utazásod a hóban erővel teljes volt, mert tudtad, hogy „Én” ült a vezetőülésen. A „Én” volt a vezető, és „Én”-ed csatlakozott a másikéhoz, és így tovább, amíg minden szeretet összeadódott, hogy felfogjátok és megértésétek, hogy biztonságban vagytok.
Ha hóban vezetsz, és te és mindenki, aki veled van, kétség nélkül tudja, hogy „Én” biztonságos, és „Én” teljesíti ezt a teljes utat, és gond nélkül keresztülmész azon a hóviharon. Amikor valakinek az egoja abban a járműben azt mondja: „Nem érzem ezt a biztonságot”, akkor ellensúlyoznod kell azt az ént. „Én”, a Teremtő Isten, épp azt mondtam, hogy „Nem érzem a biztonságot.” Ha ez az eset áll fenn, akkor úgy ellensúlyozhatod, hogy szeretetet adsz neki. Nem azt fogod mondani, hogy „szeretlek”. Inkább, szeretetet adsz neki, úgy, hogy érzed, ahogy a szeretet kiáramlik a harmadik szem csakrádon és a szív csakrádon át. Érezni fogod, ahogy eljut ahhoz a személyhez, és átöleli. Elkezd sírni, vagy valami ilyesmi. Így szól az „Én” a szeretet [szerelem] energiájáról.
Több mint ötmilliárd „Én” van ezen a bolygón, akiknek halvány fogalma sincs arról, hogy itt miről beszélünk, de én tudom, miről beszélek, és te is tudod, miről beszélek, és így terjed ez, az egyik „Én”-től a másikig. Érezted az „Én”-t, és ez elég volt számodra, hogy szétterjeszd mindenkire az autóban. Benned volt ez az energia, és kiengedted, és az autóban mindenki felszívta, és így ez lendületbe hozta az „Én”-t.
KÉRDÉS: Tudnál tanácsot adni arról, hogy mit kéne tudnom ahhoz, hogy befogadjam életembe a társam?
KIRAEL: Ha ezt a kérdést meg kellett kérdezned tőlem, akkor neked még nincs meg mindened, amire szükséged van, de már kezdesz jobbá válni. Egy társ, vagy partner egy gyönyörű lehetőség az „Én”-eknek, hogy találkozzanak, és egy „Én”-né váljanak. Megtalálod a férfit egy, vagy két, vagy négy nap alatt, ha egy kicsit jobban szereted magad, és hajlandó vagy felmenni a hegytetőre, és ott addig üldögélni, amíg meg nem érted annak az álomnak az értelmét, amit életnek hívnak. Az „Én” az, ami te igazából vagy, összekötve a Teremtő Istennel. Valaki kisétál majd az erdőből, bemegy a kunyhódba, és ezt mondja: „”Én”, én téged kerestelek.” Ilyen gyorsan történne meg.
Az „Én Vagyok Minden Ami Van” tiszta értelmezéséhez kell eljutnod, és hogy: „most meg szeretném osztani az „Én”-em egy másik „Én”-nel.” Így teheted megtörténtté. Az „Én” készen áll számodra. Ez a férfi az „Én” része, és már ott van, és csak rád vár. Valamit el kell engedned, és vissza kell vonnod. Fel kell osztanod magad, és meg kell vizsgálnod éned, és az „Én”-ed, hogy megleld, miről is szól ez az „Én”.
Mindenkinek van egy „Én” társa e földi síkon. A te „Én” partnered a közeledben van, éppen most, ahogy beszélek hozzád. Először a saját „Én”-ed kell felölelned. Menj el a hegyre, és halld meg a te „Én”-ed. El kell érned, és fel kell készülnöd a te „Én” társad számára.
Társad feltűnik, mert nem veszítetted el hited. Tudod, hogy eljön, de „Én”-eddel tisztában kell lenned, és minden más út fölé kell helyezned magad. Csupán juss el a hegytetőre, és érezd „Én”-ed. Imádkozz hozzá. Ne könyörögj az „Én”-hez, mert ez nem működik. Csupán légy az, aki vagy, mert az az „Én”, amit keresel, az Önvalód „Én”-je, és az Önvalód azt örökkévaló „Én”.
Az „Én” az egyetlen dolog, amit keresel, és amikor megtaláltad, megtalálod ezt a személyt, aki éppen előtted fog állni. Oda fog repülni onnan ahol most van, oda ahol éppen kell lennie, ahol találkozol majd vele.
KÉRDÉS: Próbálom felvenni egy Fénytevő baráttal a kapcsolatot, akivel a [szellemi] segítőim szerint dolgoznom kellene. Különböző módokon próbálkoztam, hogy működőképes kapcsolat legyen köztünk, de nem működött. Javasolnál nekem módszereket, amiket kipróbálhatnék, hogy jobban az „Én”-ből közelítsek, hogy működőképessé tegyem a kapcsolatot, hogy tovább tudjak lépni munkámban?
KIRAEL: Szeretned kell magad [szerelemmel kell szeretned magad]. Amikor belenézel a tükörbe, és azt gondolod: „Istenem, nem egy szép látvány; nem nézek ki jól”, akkor nem vagy kapcsolatban „Én”-eddel. Ha nem szereted magad eléggé, nem szerethetsz mást sem eléggé ahhoz, hogy egy kapcsolatot működőképessé tegyél.
Amikor belenézel a tükörbe, és látod annak a gyönyörűségét, ami igazán vagy, működőképessé teheted a kapcsolatot. Amikor eljutsz az „Én”-hez, megleled a képességed, hogy szeresd magad. Ezt mondod majd: „Szeretem magam, és ez vagyok én: a szeretet [szerelem]. Szeretem magam.”
Amikor ez megtörténik, a kapcsolatod ezzel a barátoddal felvirágzik oly módon, ahogyan vágyod.
KÉRDÉS: A Teremtő Szeretetének „Én”-jét hogyan tudom beleszőni a négy testembe, hogy megéljem, belélegezzem, és minden nap vele legyek?
KIRAEL: Isten, vagy Teremtő Isten jelenlétében jöttetek el ide mindannyian, és ezek vagytok ti. Keresitek az „Énség”-et, mert elfelejtettétek. Menj vissza akkorra, amikor kb. három és fél éves voltál. Apukád és néhány férfi haragudott rád, és ezt magadra vetted, és ezt mondtad: „Ennyi, ezt nem teszem többé”, és levágtad magad az „Én”-ről. Csupán most kezdesz visszatérni az „Én”-hez. Ha teljesen az „Én”-ben vagy, érezni fogod, mit fogok mondani neked. Te vagy a Teremtő Isten. Te vagy a Fény Teremtője, a „Minden Ami Van” Istensége. Az Istennői Fény csupán egy érzés, az „Énség” érzete. Az „Én” az Istennőben van, és az Istennő az „Én”-ben. Ezt az „Én”-t kell meghallanod. Egészen tökéletes vagy. Egy tervvel jöttél erre az életre, és itt bukdácsoltál, de benn maradtál a tanfolyamon, és most egy hetedik dimenzionális lénnyel beszélsz, aki azt mondja, hogy „Én vagyok «ÉN»”. Te vagy „Én”. Ha érzed ezt, és azzá válsz, nem kell kérdést feltenned. Tudni fogod, hogyan legyél „Én”.
KÉRDÉS: Hogyan fejlesszük egy csoport „Én” tudatosságát, hogy erősebbé tegyük, annak érdekében, hogy megalkossunk valamit, amit még soha nem alkottak meg a Földön?
KIRAEL: Egy csoport esetében egy másik lénybe nagyon mélyen kéne eljutnod, és utána annak a személynek ugyanezt meg kéne tenni veled, és ennek az „Énség”-nek a csoport minden tagjára át kéne terjednie. Kimondod az „Én”-t a szívedben, és ez egy másik személy szívében lesz, ami visszatükröződik hozzád. Nem kell ezt a hangoddal kifejezned. Csupán gondold, hogy „Én” az, ami én vagyok, és engedd, hogy az „Én” behatoljon a másik személybe, utána ő is ugyanezt fogja mondani neked. Bejut energiádba, olyan szorosan, hogy a következő személy testébe, vagy energiájába mész át, és így tovább, és minden alkalommal fel fogod ismerni ugyanazt a dobogó szívet. A dobogó szív visz el téged ebbe az „Én”-be.
Amikor ezt megteszed, érezni fogod, ki vagy, és ki a másik személy. Érezni fogod, milyen a másiknak lenni, és ő is érezni fogja, milyen érzés te magadnak lenni. Ilyen érzés a tömeg-tudatosság. Ez viszont csupán a jéghegy csúcsa. Megtörténtté tudod tenni, mert erről szól ez az út, az „Én”-jelenlétről.
KÉRDÉS: Szóval, azt mondod, hogy jussunk túl azon, hogy mit kedvelünk, és mi ellenszenves számunkra, valamint az ítéleteinken, és mindenen, ami visszatart minket attól, hogy az egon túl is kapcsolatot teremtsünk. Ez a négy-test élmény, egy négy-test „Énség”, ami összeköt a többi ember négy testével a mindenség tömeg-tudatosságában.
KIRAEL: Gratulálok.
KÉRDÉS: Annyi különböző ötletem volt, hogy hogyan teremtsem meg a szükséges bevételem, és már egyik közülük meg is testesül, a [szellemi] vezetőimnek köszönhetően. Vajon haladjak előre, és folytassam, hogy szeretet sugárzok a különböző szempontokba, amit éreztem?
KIRAEL: Utad csupán éppen most kezdődött el, és ez egy teljesen új út. Most a következő lépésig kell eljutnod, és engedd meg, hogy „Én”-ed vezessen. Ha megengeded, hogy „Én”-ed vezessen, az emberek, akik most életedbe vetődnek, átadják energiáikat, és veled élik meg szeretetüket, nálad hagyják szeretetüket, ami eljuttat a következő lépésig. Nem számít, hány lépést teszel meg, fogadd őket, és egyre jobban és jobban leszel.
Egod megpróbál harcolni veled, de ne engedd. Barátom, ez a te utad. Már megvan az első lépés, és a többi is eljön, ahogy egyre jobban kapcsolatba kerülsz „Én”-ed jelenlétével. Minden törekvésedbe helyezz szeretetet, és nézd, ahogy álmaid valóra válnak. Ha bárminek is meg kell valósulni, megtörténik majd, ha az „Én”-ben vagy.
KÉRDÉS: Hogyan lehetek jobban „Én”, és hogyan engedhetem el az egom?
KIRAEL: A Teremtő lényege, esszenciája vagy, és valami egyszerűn kell végigmenned, de tudnod kell, hogy „Én”-ed létezik. Tudod, milyen gyönyörű vagy, de ezt olykor-olykor elfelejted. Nézz a tükörbe. Ne menj sehová. A tükröt még fel se emeld. Csupán képzelj egy tükröt magad elé: pillants rá magadra. Valami ilyesmit szeretnél mondani: „Ó, Istenem, a szemöldököm nagyobb, mint legutóbb, mikor láttam. Ó, van egy dudor az arcomon. Valami van az orromon.” Mindezt hagyd el, és hatolj be magadba, és mondd: „Ez a Teremtő Isten Fénye”. Tested energetikailag leáll. Ahogy leáll, látni fogod fényed, és megérted, hogy ez a szépség.
Utad sokkal jobbá válik. Tudod, mit keres és tapasztal meg „Én”-ed, és nem az egod. „Én”-ed kutatja és megtapasztalja annak a szeretetét [szerelmét], ami igazán vagy. Te, mint minden ember, fényrészecskék mintázata vagy.
KÉRDÉS: Az utóbbi időben egy olyan utat tapasztalok meg, mely alatt úgy érzem, hogy teljesen „fátyol-függöny” nélküli vagyok a fényben. Hogyan tudom fenntartani annak a szeretetnek az érzetét, amit éreztem?
KIRAEL: Hogyan találhatod meg ezt a szeretetet, és hogyan lehetsz mindig ez a tökéletes fajta? Az út az „Én”-be az, hogy hogyan tanulod meg, hogy fenntartsd ezt az érzést. Felfedezed majd, hogy Teremtő vagy, aki maszkot visel. Ez a maszk az egodból és a fizikai testedből tevődik össze. Szükséged van erre a maszkra, hogy megtedd utad. Azt választottad, hogy viseled ezt a maszkot, és most imádnod kell azt, amit választottál. Energiádról leveheted a maszkot. Amikor meg tudod mutatni magad a világnak olyannak, amilyennek szeretnéd, hogy lássanak, tudni fogod, hogy miről szól ez az egész „Énség”.
Barátom, amit megtapasztaltál a te igazi „Én”-ed volt a fizikai testeden kívül. Nem tapasztalhatod meg az igazi „Én”-ed a fizikai testeddel, amíg meg nem ismered az „Én”-t teljesen mind a négy testedben – a fizikai, érzelmi gondolati [mentális] és spirituális testedben. Meg kell találnod magad az „Én” teljességében. Ez a teljes út. Juss túl az ego-vezérelt önmagadon, az ego-vezérelt önmagadon. Ki kell terjesztened magad az egodon túlra. Messzebb, és messzebb kell jutnod az „Én”-be, addig, amíg az „Én” olyannyira át nem sző mindent, amit csak teszel és mondasz, hogy ebben a csodálatos, mágikus fény-táncban nem létezel.
KÉRDÉS: Az „Én” a feltétel nélküli szeretet?
KIRAEL: Ha meg akarod tapasztalni a feltétel nélküli szeretetet [szerelmet], tudnod kell, hogy mi az „Én”. Nem az „Én” hozza létre a feltétel nélküli szeretetet, de a feltétel nélküli szeretet egy olyan forma, amiben megtapasztalod majd az egész utat az „Én”-ben. Amikor eljutsz az „Én”-be, tudni fogod, mi a szeretet [szerelem]. Először, csupán rövid időszakokra éled át az „Én”-t, mert az ego-vezérelt test visszavisz annak jelenlétébe. Ha ismerni szeretnéd a szeretetet [szerelemet], ismerned kell az „Én”-t. Nem arról a szeretetről [szerelemről] beszélek, ami közted és egy másik személy közt lehet. Az önmagad iránt érzett szeretetről beszélek. Amikor szereted magad, szereted a Teremtőt, és a Teremtő szeretete megkötések nélküli. Nem tudod így, vagy úgy meghatározni. Nem lehet tartózkodó. Annak a tudása, hogyan éld meg az „Én”-t, a szeretetről [szerelemről] szól, és annak a szeretetéről, hogy „«Én» Vagyok”.
KÉRDÉS: Hány alakja van az „Én”-nek? Próbálok különbséget tenni a Teremtő „Én Vagyok”-ja és a felsőbb énem „Én Vagyok”-ja között. Mi a különbség?
KIRAEL: Engedd el tested, és menj a következő testbe, az érzelmi testbe, hogy átéld a szeretetet [szerelmet], csak röviden. Csak mondd „átéreztem a szerelmet”, és mozdulj tovább a gondolati testbe, és mondd: „azonnal visszajövök”, és haladj tovább a lélektestbe. A lélektested az, amiről a felsőbb éned szól. A felsőbb éned, vagy lélek, annak a szeretetnek [szerelemnek] az összesűrűsödése, ami egybeolvadt, és beleegyezett, hogy összekapcsolódjon egy fizikai formában a Teremtő Istenért. A felsőbb én a Teremtő Isten Fényének egy részecskéje. Ha el tudnád hagyni tested, és tudatosan meg tudnád tapasztalni a felsőbb éned, a Teremtő Isten teljességét látnád meg, és rátekintenél fizikai testedre, és semmiféle elkülönülés nem létezne. Te vagy a Teremtő Isten. Az ÉN VAGYOK lenne minden, amit felfognál.
Valaha is elgondolkodtál már azon, hogy miért használják az „Én” szót ezen a bizonyos úton? Azért, mert a részecskék egy vonalából sűrűsödött össze, ugyanúgy, ahogy te a Fény Teremtő Erejében vagy. Részecskék egy vonala vagy, aminek minden jellege ehhez az egy „Én”-hez kapcsolódik. Az a személy, aki éppen most szeretne rájönni arra, hogy miről szól az „Én”. Ha vissza tudnál menni a Teremtő lényegéhez, látnád az összes fény vonalat, egymást átszőve. Mindegyik a teljesség egy szerves része; kiszakadtál ebből a vonalból, és leküldtek a Föld dimenziójába. Amikor ideérsz, ezt gondolod „Nézd. Nézd ezt a dolgot itt fenn és nézz meg engem. Istenem, milyen szép dolog vagyok, ugye?” Átéled a személyes ént. A Teremtő megadta neked ezt a lehetőséget, hogy elkülönülve utazz itt ezen a bolygón, de itt az idő, hogy összekapcsolódj, és megéld az „Én” jelenlétét, barátom.
KÉRDÉS: Beszélnél a bizalomról, ami az „Én” szeretethez juttat?
KIRAEL: Csatlakozz hozzám egy rövid meditációban. Nyisd ki szíved, és szabadítsd ki magad testedből. Pillantsd meg magad. Most bízz bennem, hogy vigyázok rád a következő két, vagy három percben. Emeld ki tested ebből a dimenziós síkből, ki ebből a fényből, ebbe a gyönyörű energiába az égen. Gyűljünk össze az „Én” egy csoportjába. Szőjétek át egymást, de ne feledd el, tested hol van. Onnan, ahol most vagy, nézz vissza testedre, és látni fogod, hogy minden rendben. Együtt hagyjuk el a Földet. Menjünk ki az űrbe, az időn túl, a fényen túl, és hatoljunk be Teremtő Isten lényegébe. Önmagam „Én”-jének és „Én”-jéből beszélek. Amikor az „Én”-ből beszélek, hallod, hallom, és „Én” is hallja. Mindnyájan, egyként halljuk. „Én” a Teremtő Fényében vagyok e pillanatban. Ez a te igazságod. Mindegyikőtök az „Én” igazi lelke. Ezen az úton, Teremtő Isten, hívunk téged, hogy mutasd meg, hogyan nézünk ki a Most-ban. Azonosulj az „Én”-nel, mert „Én Vagyok”.
Most nézz körül, és lásd az összes „Én”-t, aki a világ minden részéről eljött. Tekintsd meg újra tested. Ne közelítsd meg. Csupán nézd meg. Hozd vissza magad ide. Közületek azoktól, akik átélték az „Én”-t, nem várják el, hogy minden nap eljöjjenek ide. Az egoddal kell foglalkoznod, és ez gyakorlást igényel.
Ki vagyok „Én”? „Én” az vagyok, aki te vagy, következésképpen, mi vagyunk „Én”, a mindenség teljes érzete. Egy nyelvet beszélnek itt – „Én”. Most térj vissza testedbe.
Amikor elhagytad tested, és beléptél ebbe a meditációba, nem vettél levegőt. Honnan tudom ezt? Tudom, mert „Én Vagyok”. Ki vagy te? Te vagy „Én”. Mi mindnyájan a nagyszerű Teremtőnek és a Szeretet [Szerelem] Teremtő Erejének részesei vagyunk. Engedd, hogy a Szeretet [Szerelem] beragyogja ezt a csodálatos varázslatos utazást, amit életnek hívnak.
Én Vagyok.
Jó estét.
[1] [Fordító megjegyzése: az eredeti szövegben „Istennőiséget” is említ, de mivel a magyar nyelv nem tesz különbséget hímnem és nőnem között, így az Isten kifejezésünk takarhat női és férfi minőséget is.]
© Fred Sterling
Contact:
Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/
Kirael mester Kahu Fred Sterling közvetítésével
Putting the "I" in Love
© Fred Sterling
Contact:
Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
96819, USA
Lightways@Kirael.com
Tel: + 808 952-0880
www.kirael.com
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/
KIRAEL: Ennek a programnak a témája az „Én”, nem a személyes Én, hanem a „Minden Ami Van” Én-je. Ennek az estének a témája az az „Én”, ami „megkülönböztet” az ego személyes énjétől, arról az énről, ami „középpontosított”. Ez az „Én” az egység, és úgy gondolhatunk rá, mint az „Én” Teremtő Erejére. A Teremtő nem egy fény-lény, aki testi formát öltött. Inkább, az „Én” Fénye a Teremtő.
Ebből az „Én”-ből érkeztél, hogy megtedd ezt az utat a Földön. Amikor a Teremtő megkért, hogy gyere el a Föld bolygóra, ez azzal az utazással járt, hogy a lélek világán át a gondolati [mentális] világba kellett eljutnod, ahol hihetetlen bölcsességet kaptál, hogy megtervezd jövőd és meghatározd, mit teszel, amikor ideérsz.
A Teremtő Isten részeként léteztél a lélekben, és amikor a lélek [szellem] energiája részecskékre bomlott, meghatároztak, és gondolativá váltál. Kialakítottál egy gondolati tervet, elhatározva kik lesznek szüleid, és mit teszel majd életed során. Bármi is volt az elhatározásod, hogy mi leszel, számítógép operátor, háziasszony, stb., kigondoltad életed tervét, hogy olyan közel vigyen igyekezeted végrehajtásához, amennyire csak lehetséges. Mindig sikerrel jártál? Nem, nem egészen. Nem mindenki hajtja végre élete tervét. Jóllehet, bármi is vagy, az úgy tökéletes, és végtére is, pontosan az vagy, ami akartál lenni.
Ebből az egyszerű „Én”-ből kimozdultál a lélek [szellem] fényéből a gondolati testbe, és utána az érzelmi testbe, ahol a szereteted [szerelmed], az esszenciád, tisztaságod, és minden található, ami valaha is akartál lenni. Ez egy olyan tökéletes hely. Amikor elhagyod ezt a földi síkot, keresztülmész az érzelmi testen, szeretetben. Igen, visszatérsz ugyanabba a szeretetbe [szerelembe], amit elfelejtettél, azért, hogy ide eljöhess. Az „Én” a személyes énedben van, de elveszítetted szem elől a „fátyol-függönyök” miatt.
Így átutaztál a lélekből a gondolatba, utána az érzelembe, és végül elérted a fizikai világot, ahol az édesanyád méhében pihentél, amíg meg nem születtél. Így kezdődött minden. Azon a napon, amikor megszülettél, nem volt benned félelem, egészen addig, amíg az anyaméhből ki nem jöttél a napfényre. Látod, amíg az anyaméhben vagy, a test nem egy nagy ügy, mert védelmeznek és szeretnek, de amikor megszületsz, megtapasztalod a félelem első érzetét, mert nem tudod, hogy mi az a dolog, ami becsomagol téged. „Becsomagolni engem!” – mondod – „Ez az én testem!”. Igen, így van, de amikor elhagyod az érzelmi energiát, hogy eljuss a fizikaiba, ez a végét jelenti a Teremtő Szeretetére való emlékezésnek, és a fizikai test átveszi némileg a fontosságot.
A másik ok, hogy amikor megszülettél úgy érzed, különváltál a te „Én”-edtől, az, hogy megtapasztalod, hogy hallasz dolgokat, amikor az anyaméhben vagy, és emlékszel rájuk, amikor megszületsz. Ha anyukád és apukád dohányoztak, ittak, és gyógyszereket [vagy drogokat] szedtek, ez az, amit ismersz. Ez van a szervezetedben. Lehet, hogy hallottál embereket kiabálni és sikítozni, vagy lehet, hogy anyukád és apukád valami miatt veszekedtek, amit nem értettél, de tudtad, hogy ez nem volt jó. Amikor először megtapasztalod ezt a veszekedést, amíg az anyaméhben vagy, nem tudod, miről vitáznak. Mindaz, amit tudsz az, hogy szüleid nem a szeretetben cselekednek. Lehet, hogy olyan voltál, mint az én médiumom. Nem kórházban született. Egy ágyban született, egy farmon, és anyukája letette őt, és azonnal el is veszítette. Csupán 1 kilogramm 80 deka volt. Valaki rádobott egy lepedőt, és így nem találták. Tapogatva keresték meg. Így ő nem érezte a szeretetet.
Mindenesetre, a lelken, a gondolatin keresztül átjutottál az érzelmekbe, és ismerted a szeretetet [szerelmet], és akkor, bumm! – megtudtad, hogy nem a szeretet az, amiről ez az út szól.
Most, tegyük fel, hogy keresztülmész a születésen, mindenki őrjöng, és – puff – kinn is vagy, és anyukád és apukád ölelget téged, és elmondják neked, mennyire szeretnek téged, és apukád olyan dolgokat mond, amit még sosem hallottál tőle, olyanokat, mint: „Szeretlek. Annyira szeretlek.” Zavarba ejt ez az egész. Hallottál egy dolgot az anyaméhben, de mást tapasztalsz meg, amikor megszületsz. „Ez a két ember szeret engem, mégis mit hallottam az anyaméhben?”- gondolod. …és itt kezdődik minden. Megtanulod a kettősséget [dualitást].
Akárhogy is kezdődik utad, az úgy tökéletes. Utad minden, amit szeretnél, hogy legyen, és mindig a te választásodon múlik, hogy hogyan fordítod meg a dolgokat. „Ez nem tűnik túl helyesnek Kirael mester, mert egy csöppnyi gyermeknek nincs sok választása.” – mondod most. Igazad van. Ráhagyod anyukádra és apukádra, de te választottad a megfelelő anyát és apát arra a megtapasztalásra, amire vágytál.
Ez az út a személyes énnel kezdődik, közvetlenül azután, hogy megszülettél. Csecsemőként, tudni akarod, mit szeretnél tudni, és nem akarsz senki mást meghallgatni. „Akarok egy kicsit ebből és abból.” A gond az, hogy nem tudod szavakkal közölni, így sírsz, és egyre hangosabban és hangosabban sírsz, amíg szüleid meg nem állapítják, mit akarsz. Először azt hiszik, hogy valami nincs rendben. „Mi a baj a gyerekkel?” – kérdezik. Nincs semmi baj veled. Csupán vissza akarod kapni a nyelved, de ez még egy ideig nem történik meg.
Most, ez az „Én”, ez az „Én”-ség jobban megváltozik, ahogy kivetíti magát erre a dimenzióra. Amikor elkezdesz beszélni, és mondatokat formálni, és utána járni, stb. az „Én”-ed jobban testet ölti magát ebbe a dimenzióba. Amikor egy gyermek eléri az egy, vagy kétéves kort, és elkezd járni és beszélni, felismeri, hogy valójában kommunikál ezekkel a lényekkel itt, a Föld síkján, az „Én”-je megváltozik. A gyermek el van ragadtatva attól, hogy képes kimondani, hogy „anya” és „apa”, mert addig a pontig úgy tűnt, hogy az emberek furcsán beszélnek. Minden felnőtt beszél hozzád: „Gu-gu, ga-ga, bla-bla-bla”, de nem érted. Amikor megvannak az első szavak, a „mami”, vagy „apa”, vagy bármi is az, felismered, hogy úgy tudsz beszélni, mint ezek az emberek. Gyorsan elsajátítod a nyelvet, és a „mami”, vagy „apu” szavaktól eljutsz oda, hogy: „Hol van a kocsi kulcsa?” Ezen a ponton az „Én”-ed háttérbe lép.
Ha „Én”-ed most behoznád lényed előterébe, ugyanazok az alapgondolataid lennének, amik akkor voltak, amikor még lélek voltál, amikor elsősorban „Én” voltál. Megtapasztalnád az „Énség”-et, tudván, hogy minden teljesen tökéletes. Mindig tudnád, mit teszel, mert „Én”-ed kapcsolódna minden törekvésedhez. Az „Én” a válasz minden kérdésedre. Tudni fogod, hogy bármit is kérdezel magadtól, az „Én” tartalmazza a válaszokat és energiákat, amik beteljesítik sorsod ezen a bolygón.
Barátaim, ezen az úton az „Én” a fontos mindenben, amit csak mondasz és teszel. Amikor megtanulsz a „Minden Ami Van” „Én”-jéből beszélni, kizárólag pozitív energiával fogsz beszélni. Imádni fogod a helyet, a személyt, vagy a dolgot. Bármi is az. Szeretni fogod magad annyira, hogy tudd: pozitívnak lenni, és feltétel nélkül a szeretetben [szerelemben] lenni az, amiről ez az út szól.
Az „Én” jelen van attól a naptól kezdve, hogy megszülettél, és addig a napig itt is marad, amíg el nem távozol. Csupán elrejtetted a „fátyol-függöny” mögé. Elmegyünk a „fátyol-függöny” mögé, követelve „Én”-ed a maga teljességében, ahogy megtapasztalod ezt a Nagy Változást.
KÉRDÉS: Mely testekhez kötődik a személyes, vagy ego én és a „Minden Ami Van” „Én”-je? – és kérlek egészítsd ki bármivel, amivel szeretnéd, hogy bővebben kifejtsd.
KIRAEL: Az ego egyetlen konkrét testhez sem kapcsolódik. Az ego a fátyol, ami körülvesz téged ezen az úton. Mindnyájatoknak van egy ego énje, mert szükséged van rá, hogy elbújj mögé. Ha életedben az egod aktív, ez azt jelenti, hogy az „Én”-ed nem az. A „Minden Ami Van” „Én”-jének az ego mögé kell kerülni, és hagynia kell, hogy az ego lejátssza játszmáit. Ha egodat magad elé helyezed, amikor olyan emberekkel vagy, akik különbséget tudnak tenni az ego-én és a „Minden Ami Van” „Én”-je között, nem fognak veled játszani, mert tudják, hogy az egod eltakarja az „Én”-t. Az ego kinn van előtted, hogy elrejtse az „Én”-t, az igaz „Én”-t, ami mögötted van. Az egod el fogja mondani mindenkinek ebben a teremben, milyen nagyszerű vagy, de az „Én” azt mondja majd el nekik, hogy VAGYOK „Én”.
Az ego erős. Ez nem rossz dolog. Ez egy jó dolog. Ha az egodból beszélsz és cselekszel, és ha a veled kapcsolatban lévő emberek tudják, hogy ez a te egod, meg fogják adni neked az összes lehetőséged, hogy emlékezz, te nem az egod vagy. Sajnos, a legtöbb ember nem tudja, hogy te nem az egod vagy. Valójában azt hiszik, az vagy, aki. Száz ember közül, akivel beszélsz, kilencvennyolc az egojából szól. Túl kell jutnod egodon, hogy az „Én”-edből beszélj.
Amikor az egodból beszélsz, nem az „Én”-ből nyilvánulsz meg. „Én” nem létezik az egoban. Az ego útja az, hogy kinyilvánítsd magad, hogy vagy. Ebben a tudatállapotban azt mondhatnád: „Utazó vagyok és gazdag.” – vagy bármit. Jóllehet, ha az „Én”-ből szeretnél beszélni, és ha „Én”-orientált vagy, nem leszel képes a személyes énből beszélni. Akkor nem a munka, vagyonosság, stb. terminusaival azonosítod magad. Azonban, amikor mégis az „Én”-edből szólsz, úgy hangzik majd, mintha az egodból beszélnél, mert a többi ember az egoból fog téged hallgatni. Amikor az „Én”-ből beszélsz, valami ilyesmit fogsz mondani: „Nem értem, mit teszel, mert bármivel is foglalkozol, az tökéletes.” Ez a személy utána felszabadul, hogy az ego-irányította energiáival haladjon tovább, és nem kell játszanod játszmáját.
Ha bejutsz az egoba, és egy másik egoval beszélsz, senki sem győz, barátom, higgy nekem. Senki nem győz, senki nem ért meg semmit, senki nem kap olyan energiát az egotól, ami hagyja, hogy megtaláld a beszélt szó igazságát.
KÉRDÉS: Önmagunk szeretete vált az én gyógyítási utam kutatásának tárgyává. Hiszem, hogy megtanultam szeretni magam, és készen állok egy társ számára. Hol van a társam e Föld síkján? Nem akarok többé egyedül lenni. Lennél oly kedves segíteni nekem?
KIRAEL: Számodra, ez az életed arról szól, hogy távolabb juss, mint amilyen messze már eljutottál. Ez azt jelenti, hogy tovább kell jutnod az „Én”-ben, az „Én”-ed mélyebb részébe, annak az „Énség”-ébe, aki vagy. Amikor az öreg királyokat és királynőket „Őfenségének” hívták, ők igazán a „Minden Ami Van” „Én”-jét próbálták meg elérni. Volt egy létezőjük, egy önmaguk, amit az ego maszkja eltakart, és elérték az „Én”-t, ahogyan neked is el kell érned most.
Ez az „Énség” az, ahogyan végül itt időzöl, itthon ezen a bolygón. Szeretetté [szerelemmé] fogsz válni. Értsd meg az „Én”-t, és szerelemmel fogsz viseltetni magad iránt. Amikor „szerelmes leszel magadba” olyan mélyen, hogy az „Én” kibontakozik, mint egy virág, megtalálod azt, akit keresel. Most mindenkinek megvan ez a különleges személy az életében. A te esetedben, ő ötven mérföldes körzeten belül található. Ez az „Én” bezárulhat, és amikor újra kinyílik, ő éppen ott lesz. Csak akkor jön el, amikor a te „Én”-ed olyan teljesen felébredt, hogy tudja, te vagy a szeretet [szerelem], és minden veled kapcsolatban tökéletes, és akár örökké is el tudnál éldegélni egy kunyhóban egy hegy tetején. Így kell, hogy felfogd és megértsd az „Én”-t, mielőtt életed társával találkoznál. Ez a személy el fog jönni, hogy megérintsd őt.
KÉRDÉS: Szóval az „Én” nem személyesen én vagyok, hanem önmagam szeretete egy magasabb szinten?
KIRAEL: Ez az. Ezt jelenti az „Én”. Ez nem egy személyes én; ez az „Én” szeretetéről szól. „Én” nem rólam szól, mert én annak a fogalma, amiben az „Én” nincs benne. Az én nézőpontomból, az én világa nem tükrözi az „Én”-t. Értesz engem, és én értelek téged, de amikor én megértem az „Én”-t, tudom, hogy „Én” VAGYOK te, és te VAGY „Én”.
Emlékezz, arra az „Én”-re, amiről beszélek, ami a „Minden Ami Van” „Én”-je. Ez ugyanaz az „Én”, ami te voltál, mielőtt eljöttél erre a világra, és emberré lettél. Fényként kezdted, és utána lélek lettél, majd ember. Csupán egy kicsiny fényrészecske voltál, aki cél nélkül sodródott a mindenség fény útján, és utána néhány energia találkozott, és még más energiák is találkoztak, amíg felmerült egy gondolat az egyik részéről, hogy „Én”-né váljon. Ugyanaz az „Én” jelenlét most az az ember, akiről beszélek. „Én” teljesen tökéletes, és „Én” tudja, mit beszélek, mert „Én” VAGYOK, AKI VAGYOK.
KÉRDÉS: Ez az „Én” a mi személyes lényegi esszenciánk, és van köze a mi Isteni sejtünkhöz? Ez ugyanaz a dolog?
KIRAEL: A lényegi esszencia határozza meg az „Én”-t, de az „Én” sokkal több. Ez a Teremtő Isten. „Én” a Teremtő Isten a te énedben, és ez az az „Én”, ami te igazából vagy. Te vagy az Istenség[1] megértésének és jelenlétének az „Én”-je. A Teremtő Isten „Én”-je itt van ezen a bolygón. Nézz rá társadra, és látni fogod, Isten hogyan néz ki. Nézz rá valaki másra, és így néz ki Isten. Nem Jézusról beszélek. Istenről, a Teremtőről beszélek. A Teremtő Isten az „Én”, mert így törte darabokra magát a „Minden Ami Van” „Énség”-ébe. A „Minden Ami Van” „Énség”-e épp itt van melletted. Így legközelebb, amikor ezt gondolod, vagy mondod: „Nem szeretem ezt az embert”, emlékezz, hogy Istenről vélekedtél. Nem mondanád ezt Istenről, csupán az egoról. Így, ha nem akarsz valakit szeretni, ne szeresd az egoját. Nem akarsz így beszélni az „Én”-hez, mert „Én” hallani foglak. Semmit nem lehetne mondani „Én”-ednek, ami rossz érzést kelt benne, mert ezt gondolná: „Isten vagyok. Én Vagyok az Isten. Én Vagyok.”
Te vagy Isten, aki megtestesült ezen a bolygón. Sok bolygó van, ami olyan, mint e Föld síkja, némelyek egy kicsit magasabb, némelyek egy kicsit alacsonyabb szinten vannak. Már átestek a saját változásaikon. Ti is eljuttok az új változási folyamathoz, egy új dimenzióba, a negyedik fénybe. Néhányan úgy érzik, hogy az ötödik, vagy magasabb dimenzióba mentek. Nem azért vagyok itt, hogy megvitassam, hogy vajon az ötödik, hatodik, hetedik, sőt, a nyolcadik dimenzióba mentek majd. „Nos, én már a negyedikben vagyok.” – mondod. Néhányatok már esetenként megtapasztalták az „Én” útját, a negyedik fényt, de nem tartották fenn ezt. Az „Én” síkja a minden „Én” tudatossága. Szóval vess egy újabb pillantást a melletted ülőre. Íme az „Én”. Ez a hús-vér Teremtő Isten, épp itt.
Most vedd le szemed róla, és újra nézd meg őt. Látni fogod egoját, mert ez az, melyet a harmadik dimenzióban oly régóta tettetitek, hogy vagytok, és nehéz ezt elkerülni. Az egodból kell eljönnöd, hogy itt élhess. Ahogy engeded, hogy az ego visszatérjen lényedbe, avégett, hogy az emberek ne tudják megpillantani, így majd rád néznek, és ezt mondják: „Megváltoztál, ugye?” Ha benned tudod tartani az egot, minden nap jobban „Én” lehetsz, ami azt jelenti, hogy a Teremtő Isten fog itt sétálni, miközben ezt mondja: „Szeretlek.”
KÉRDÉS: Éppen most tértem vissza Istennői utamról, mely alkalmával „Én” meg akartam tapasztalni a havat, és „Én” havat teremtettem. Ebben az időben épp autót vezettünk, és félhettünk is volna, mégis „Én” vezettem az autót, így egy olyan időtlen térben voltunk, mely telve volt szeretettel. Hogyan tudom megteremteni ezt az élményt minden időben?
KIRAEL: Annak, amit mondtál, egy bizonyos százaléka – igazából – ego-vezérelt, és nem az, amit szerettél volna. Hallottam „Én”-ed a végén, mert hallottam, hogy a hangod egy kicsit megtört. Ez volt az „Én”. Beszámolód végén jött el hozzád. Amikor kiengeded „Én”-ed, utána ismered fel, hogy éppen most mondtál valami tökéletes dolgot, és ekkor térsz vissza az egodba. Ez a felismerés, hogy valami tökéletest mondtál, az egod energiájának háttérbe szorítását okozza. A felismerés a lehetőség az egonak, hogy ezt mondja: „Megtapasztaltam az „Én”-t. Természetesen, ez az utad itt ebben a dimenzióban, hogy megtapasztald az egot. Amikor megtapasztalod az „Én”-t, fel fogod ismerni, és nem kell róla beszélned.
Utazásod a hóban erővel teljes volt, mert tudtad, hogy „Én” ült a vezetőülésen. A „Én” volt a vezető, és „Én”-ed csatlakozott a másikéhoz, és így tovább, amíg minden szeretet összeadódott, hogy felfogjátok és megértésétek, hogy biztonságban vagytok.
Ha hóban vezetsz, és te és mindenki, aki veled van, kétség nélkül tudja, hogy „Én” biztonságos, és „Én” teljesíti ezt a teljes utat, és gond nélkül keresztülmész azon a hóviharon. Amikor valakinek az egoja abban a járműben azt mondja: „Nem érzem ezt a biztonságot”, akkor ellensúlyoznod kell azt az ént. „Én”, a Teremtő Isten, épp azt mondtam, hogy „Nem érzem a biztonságot.” Ha ez az eset áll fenn, akkor úgy ellensúlyozhatod, hogy szeretetet adsz neki. Nem azt fogod mondani, hogy „szeretlek”. Inkább, szeretetet adsz neki, úgy, hogy érzed, ahogy a szeretet kiáramlik a harmadik szem csakrádon és a szív csakrádon át. Érezni fogod, ahogy eljut ahhoz a személyhez, és átöleli. Elkezd sírni, vagy valami ilyesmi. Így szól az „Én” a szeretet [szerelem] energiájáról.
Több mint ötmilliárd „Én” van ezen a bolygón, akiknek halvány fogalma sincs arról, hogy itt miről beszélünk, de én tudom, miről beszélek, és te is tudod, miről beszélek, és így terjed ez, az egyik „Én”-től a másikig. Érezted az „Én”-t, és ez elég volt számodra, hogy szétterjeszd mindenkire az autóban. Benned volt ez az energia, és kiengedted, és az autóban mindenki felszívta, és így ez lendületbe hozta az „Én”-t.
KÉRDÉS: Tudnál tanácsot adni arról, hogy mit kéne tudnom ahhoz, hogy befogadjam életembe a társam?
KIRAEL: Ha ezt a kérdést meg kellett kérdezned tőlem, akkor neked még nincs meg mindened, amire szükséged van, de már kezdesz jobbá válni. Egy társ, vagy partner egy gyönyörű lehetőség az „Én”-eknek, hogy találkozzanak, és egy „Én”-né váljanak. Megtalálod a férfit egy, vagy két, vagy négy nap alatt, ha egy kicsit jobban szereted magad, és hajlandó vagy felmenni a hegytetőre, és ott addig üldögélni, amíg meg nem érted annak az álomnak az értelmét, amit életnek hívnak. Az „Én” az, ami te igazából vagy, összekötve a Teremtő Istennel. Valaki kisétál majd az erdőből, bemegy a kunyhódba, és ezt mondja: „”Én”, én téged kerestelek.” Ilyen gyorsan történne meg.
Az „Én Vagyok Minden Ami Van” tiszta értelmezéséhez kell eljutnod, és hogy: „most meg szeretném osztani az „Én”-em egy másik „Én”-nel.” Így teheted megtörténtté. Az „Én” készen áll számodra. Ez a férfi az „Én” része, és már ott van, és csak rád vár. Valamit el kell engedned, és vissza kell vonnod. Fel kell osztanod magad, és meg kell vizsgálnod éned, és az „Én”-ed, hogy megleld, miről is szól ez az „Én”.
Mindenkinek van egy „Én” társa e földi síkon. A te „Én” partnered a közeledben van, éppen most, ahogy beszélek hozzád. Először a saját „Én”-ed kell felölelned. Menj el a hegyre, és halld meg a te „Én”-ed. El kell érned, és fel kell készülnöd a te „Én” társad számára.
Társad feltűnik, mert nem veszítetted el hited. Tudod, hogy eljön, de „Én”-eddel tisztában kell lenned, és minden más út fölé kell helyezned magad. Csupán juss el a hegytetőre, és érezd „Én”-ed. Imádkozz hozzá. Ne könyörögj az „Én”-hez, mert ez nem működik. Csupán légy az, aki vagy, mert az az „Én”, amit keresel, az Önvalód „Én”-je, és az Önvalód azt örökkévaló „Én”.
Az „Én” az egyetlen dolog, amit keresel, és amikor megtaláltad, megtalálod ezt a személyt, aki éppen előtted fog állni. Oda fog repülni onnan ahol most van, oda ahol éppen kell lennie, ahol találkozol majd vele.
KÉRDÉS: Próbálom felvenni egy Fénytevő baráttal a kapcsolatot, akivel a [szellemi] segítőim szerint dolgoznom kellene. Különböző módokon próbálkoztam, hogy működőképes kapcsolat legyen köztünk, de nem működött. Javasolnál nekem módszereket, amiket kipróbálhatnék, hogy jobban az „Én”-ből közelítsek, hogy működőképessé tegyem a kapcsolatot, hogy tovább tudjak lépni munkámban?
KIRAEL: Szeretned kell magad [szerelemmel kell szeretned magad]. Amikor belenézel a tükörbe, és azt gondolod: „Istenem, nem egy szép látvány; nem nézek ki jól”, akkor nem vagy kapcsolatban „Én”-eddel. Ha nem szereted magad eléggé, nem szerethetsz mást sem eléggé ahhoz, hogy egy kapcsolatot működőképessé tegyél.
Amikor belenézel a tükörbe, és látod annak a gyönyörűségét, ami igazán vagy, működőképessé teheted a kapcsolatot. Amikor eljutsz az „Én”-hez, megleled a képességed, hogy szeresd magad. Ezt mondod majd: „Szeretem magam, és ez vagyok én: a szeretet [szerelem]. Szeretem magam.”
Amikor ez megtörténik, a kapcsolatod ezzel a barátoddal felvirágzik oly módon, ahogyan vágyod.
KÉRDÉS: A Teremtő Szeretetének „Én”-jét hogyan tudom beleszőni a négy testembe, hogy megéljem, belélegezzem, és minden nap vele legyek?
KIRAEL: Isten, vagy Teremtő Isten jelenlétében jöttetek el ide mindannyian, és ezek vagytok ti. Keresitek az „Énség”-et, mert elfelejtettétek. Menj vissza akkorra, amikor kb. három és fél éves voltál. Apukád és néhány férfi haragudott rád, és ezt magadra vetted, és ezt mondtad: „Ennyi, ezt nem teszem többé”, és levágtad magad az „Én”-ről. Csupán most kezdesz visszatérni az „Én”-hez. Ha teljesen az „Én”-ben vagy, érezni fogod, mit fogok mondani neked. Te vagy a Teremtő Isten. Te vagy a Fény Teremtője, a „Minden Ami Van” Istensége. Az Istennői Fény csupán egy érzés, az „Énség” érzete. Az „Én” az Istennőben van, és az Istennő az „Én”-ben. Ezt az „Én”-t kell meghallanod. Egészen tökéletes vagy. Egy tervvel jöttél erre az életre, és itt bukdácsoltál, de benn maradtál a tanfolyamon, és most egy hetedik dimenzionális lénnyel beszélsz, aki azt mondja, hogy „Én vagyok «ÉN»”. Te vagy „Én”. Ha érzed ezt, és azzá válsz, nem kell kérdést feltenned. Tudni fogod, hogyan legyél „Én”.
KÉRDÉS: Hogyan fejlesszük egy csoport „Én” tudatosságát, hogy erősebbé tegyük, annak érdekében, hogy megalkossunk valamit, amit még soha nem alkottak meg a Földön?
KIRAEL: Egy csoport esetében egy másik lénybe nagyon mélyen kéne eljutnod, és utána annak a személynek ugyanezt meg kéne tenni veled, és ennek az „Énség”-nek a csoport minden tagjára át kéne terjednie. Kimondod az „Én”-t a szívedben, és ez egy másik személy szívében lesz, ami visszatükröződik hozzád. Nem kell ezt a hangoddal kifejezned. Csupán gondold, hogy „Én” az, ami én vagyok, és engedd, hogy az „Én” behatoljon a másik személybe, utána ő is ugyanezt fogja mondani neked. Bejut energiádba, olyan szorosan, hogy a következő személy testébe, vagy energiájába mész át, és így tovább, és minden alkalommal fel fogod ismerni ugyanazt a dobogó szívet. A dobogó szív visz el téged ebbe az „Én”-be.
Amikor ezt megteszed, érezni fogod, ki vagy, és ki a másik személy. Érezni fogod, milyen a másiknak lenni, és ő is érezni fogja, milyen érzés te magadnak lenni. Ilyen érzés a tömeg-tudatosság. Ez viszont csupán a jéghegy csúcsa. Megtörténtté tudod tenni, mert erről szól ez az út, az „Én”-jelenlétről.
KÉRDÉS: Szóval, azt mondod, hogy jussunk túl azon, hogy mit kedvelünk, és mi ellenszenves számunkra, valamint az ítéleteinken, és mindenen, ami visszatart minket attól, hogy az egon túl is kapcsolatot teremtsünk. Ez a négy-test élmény, egy négy-test „Énség”, ami összeköt a többi ember négy testével a mindenség tömeg-tudatosságában.
KIRAEL: Gratulálok.
KÉRDÉS: Annyi különböző ötletem volt, hogy hogyan teremtsem meg a szükséges bevételem, és már egyik közülük meg is testesül, a [szellemi] vezetőimnek köszönhetően. Vajon haladjak előre, és folytassam, hogy szeretet sugárzok a különböző szempontokba, amit éreztem?
KIRAEL: Utad csupán éppen most kezdődött el, és ez egy teljesen új út. Most a következő lépésig kell eljutnod, és engedd meg, hogy „Én”-ed vezessen. Ha megengeded, hogy „Én”-ed vezessen, az emberek, akik most életedbe vetődnek, átadják energiáikat, és veled élik meg szeretetüket, nálad hagyják szeretetüket, ami eljuttat a következő lépésig. Nem számít, hány lépést teszel meg, fogadd őket, és egyre jobban és jobban leszel.
Egod megpróbál harcolni veled, de ne engedd. Barátom, ez a te utad. Már megvan az első lépés, és a többi is eljön, ahogy egyre jobban kapcsolatba kerülsz „Én”-ed jelenlétével. Minden törekvésedbe helyezz szeretetet, és nézd, ahogy álmaid valóra válnak. Ha bárminek is meg kell valósulni, megtörténik majd, ha az „Én”-ben vagy.
KÉRDÉS: Hogyan lehetek jobban „Én”, és hogyan engedhetem el az egom?
KIRAEL: A Teremtő lényege, esszenciája vagy, és valami egyszerűn kell végigmenned, de tudnod kell, hogy „Én”-ed létezik. Tudod, milyen gyönyörű vagy, de ezt olykor-olykor elfelejted. Nézz a tükörbe. Ne menj sehová. A tükröt még fel se emeld. Csupán képzelj egy tükröt magad elé: pillants rá magadra. Valami ilyesmit szeretnél mondani: „Ó, Istenem, a szemöldököm nagyobb, mint legutóbb, mikor láttam. Ó, van egy dudor az arcomon. Valami van az orromon.” Mindezt hagyd el, és hatolj be magadba, és mondd: „Ez a Teremtő Isten Fénye”. Tested energetikailag leáll. Ahogy leáll, látni fogod fényed, és megérted, hogy ez a szépség.
Utad sokkal jobbá válik. Tudod, mit keres és tapasztal meg „Én”-ed, és nem az egod. „Én”-ed kutatja és megtapasztalja annak a szeretetét [szerelmét], ami igazán vagy. Te, mint minden ember, fényrészecskék mintázata vagy.
KÉRDÉS: Az utóbbi időben egy olyan utat tapasztalok meg, mely alatt úgy érzem, hogy teljesen „fátyol-függöny” nélküli vagyok a fényben. Hogyan tudom fenntartani annak a szeretetnek az érzetét, amit éreztem?
KIRAEL: Hogyan találhatod meg ezt a szeretetet, és hogyan lehetsz mindig ez a tökéletes fajta? Az út az „Én”-be az, hogy hogyan tanulod meg, hogy fenntartsd ezt az érzést. Felfedezed majd, hogy Teremtő vagy, aki maszkot visel. Ez a maszk az egodból és a fizikai testedből tevődik össze. Szükséged van erre a maszkra, hogy megtedd utad. Azt választottad, hogy viseled ezt a maszkot, és most imádnod kell azt, amit választottál. Energiádról leveheted a maszkot. Amikor meg tudod mutatni magad a világnak olyannak, amilyennek szeretnéd, hogy lássanak, tudni fogod, hogy miről szól ez az egész „Énség”.
Barátom, amit megtapasztaltál a te igazi „Én”-ed volt a fizikai testeden kívül. Nem tapasztalhatod meg az igazi „Én”-ed a fizikai testeddel, amíg meg nem ismered az „Én”-t teljesen mind a négy testedben – a fizikai, érzelmi gondolati [mentális] és spirituális testedben. Meg kell találnod magad az „Én” teljességében. Ez a teljes út. Juss túl az ego-vezérelt önmagadon, az ego-vezérelt önmagadon. Ki kell terjesztened magad az egodon túlra. Messzebb, és messzebb kell jutnod az „Én”-be, addig, amíg az „Én” olyannyira át nem sző mindent, amit csak teszel és mondasz, hogy ebben a csodálatos, mágikus fény-táncban nem létezel.
KÉRDÉS: Az „Én” a feltétel nélküli szeretet?
KIRAEL: Ha meg akarod tapasztalni a feltétel nélküli szeretetet [szerelmet], tudnod kell, hogy mi az „Én”. Nem az „Én” hozza létre a feltétel nélküli szeretetet, de a feltétel nélküli szeretet egy olyan forma, amiben megtapasztalod majd az egész utat az „Én”-ben. Amikor eljutsz az „Én”-be, tudni fogod, mi a szeretet [szerelem]. Először, csupán rövid időszakokra éled át az „Én”-t, mert az ego-vezérelt test visszavisz annak jelenlétébe. Ha ismerni szeretnéd a szeretetet [szerelemet], ismerned kell az „Én”-t. Nem arról a szeretetről [szerelemről] beszélek, ami közted és egy másik személy közt lehet. Az önmagad iránt érzett szeretetről beszélek. Amikor szereted magad, szereted a Teremtőt, és a Teremtő szeretete megkötések nélküli. Nem tudod így, vagy úgy meghatározni. Nem lehet tartózkodó. Annak a tudása, hogyan éld meg az „Én”-t, a szeretetről [szerelemről] szól, és annak a szeretetéről, hogy „«Én» Vagyok”.
KÉRDÉS: Hány alakja van az „Én”-nek? Próbálok különbséget tenni a Teremtő „Én Vagyok”-ja és a felsőbb énem „Én Vagyok”-ja között. Mi a különbség?
KIRAEL: Engedd el tested, és menj a következő testbe, az érzelmi testbe, hogy átéld a szeretetet [szerelmet], csak röviden. Csak mondd „átéreztem a szerelmet”, és mozdulj tovább a gondolati testbe, és mondd: „azonnal visszajövök”, és haladj tovább a lélektestbe. A lélektested az, amiről a felsőbb éned szól. A felsőbb éned, vagy lélek, annak a szeretetnek [szerelemnek] az összesűrűsödése, ami egybeolvadt, és beleegyezett, hogy összekapcsolódjon egy fizikai formában a Teremtő Istenért. A felsőbb én a Teremtő Isten Fényének egy részecskéje. Ha el tudnád hagyni tested, és tudatosan meg tudnád tapasztalni a felsőbb éned, a Teremtő Isten teljességét látnád meg, és rátekintenél fizikai testedre, és semmiféle elkülönülés nem létezne. Te vagy a Teremtő Isten. Az ÉN VAGYOK lenne minden, amit felfognál.
Valaha is elgondolkodtál már azon, hogy miért használják az „Én” szót ezen a bizonyos úton? Azért, mert a részecskék egy vonalából sűrűsödött össze, ugyanúgy, ahogy te a Fény Teremtő Erejében vagy. Részecskék egy vonala vagy, aminek minden jellege ehhez az egy „Én”-hez kapcsolódik. Az a személy, aki éppen most szeretne rájönni arra, hogy miről szól az „Én”. Ha vissza tudnál menni a Teremtő lényegéhez, látnád az összes fény vonalat, egymást átszőve. Mindegyik a teljesség egy szerves része; kiszakadtál ebből a vonalból, és leküldtek a Föld dimenziójába. Amikor ideérsz, ezt gondolod „Nézd. Nézd ezt a dolgot itt fenn és nézz meg engem. Istenem, milyen szép dolog vagyok, ugye?” Átéled a személyes ént. A Teremtő megadta neked ezt a lehetőséget, hogy elkülönülve utazz itt ezen a bolygón, de itt az idő, hogy összekapcsolódj, és megéld az „Én” jelenlétét, barátom.
KÉRDÉS: Beszélnél a bizalomról, ami az „Én” szeretethez juttat?
KIRAEL: Csatlakozz hozzám egy rövid meditációban. Nyisd ki szíved, és szabadítsd ki magad testedből. Pillantsd meg magad. Most bízz bennem, hogy vigyázok rád a következő két, vagy három percben. Emeld ki tested ebből a dimenziós síkből, ki ebből a fényből, ebbe a gyönyörű energiába az égen. Gyűljünk össze az „Én” egy csoportjába. Szőjétek át egymást, de ne feledd el, tested hol van. Onnan, ahol most vagy, nézz vissza testedre, és látni fogod, hogy minden rendben. Együtt hagyjuk el a Földet. Menjünk ki az űrbe, az időn túl, a fényen túl, és hatoljunk be Teremtő Isten lényegébe. Önmagam „Én”-jének és „Én”-jéből beszélek. Amikor az „Én”-ből beszélek, hallod, hallom, és „Én” is hallja. Mindnyájan, egyként halljuk. „Én” a Teremtő Fényében vagyok e pillanatban. Ez a te igazságod. Mindegyikőtök az „Én” igazi lelke. Ezen az úton, Teremtő Isten, hívunk téged, hogy mutasd meg, hogyan nézünk ki a Most-ban. Azonosulj az „Én”-nel, mert „Én Vagyok”.
Most nézz körül, és lásd az összes „Én”-t, aki a világ minden részéről eljött. Tekintsd meg újra tested. Ne közelítsd meg. Csupán nézd meg. Hozd vissza magad ide. Közületek azoktól, akik átélték az „Én”-t, nem várják el, hogy minden nap eljöjjenek ide. Az egoddal kell foglalkoznod, és ez gyakorlást igényel.
Ki vagyok „Én”? „Én” az vagyok, aki te vagy, következésképpen, mi vagyunk „Én”, a mindenség teljes érzete. Egy nyelvet beszélnek itt – „Én”. Most térj vissza testedbe.
Amikor elhagytad tested, és beléptél ebbe a meditációba, nem vettél levegőt. Honnan tudom ezt? Tudom, mert „Én Vagyok”. Ki vagy te? Te vagy „Én”. Mi mindnyájan a nagyszerű Teremtőnek és a Szeretet [Szerelem] Teremtő Erejének részesei vagyunk. Engedd, hogy a Szeretet [Szerelem] beragyogja ezt a csodálatos varázslatos utazást, amit életnek hívnak.
Én Vagyok.
Jó estét.
[1] [Fordító megjegyzése: az eredeti szövegben „Istennőiséget” is említ, de mivel a magyar nyelv nem tesz különbséget hímnem és nőnem között, így az Isten kifejezésünk takarhat női és férfi minőséget is.]
© Fred Sterling
Contact:
Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101,
Honolulu, Hawaii
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/
